Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-95. Törvényczikk a szerbfejedelemséggel 1868. december 14-én kötött postaszerződésről

95. SZÁM. 269 Szerbiát fogja illetni az esetben, ha a küldemény a második dijterületről Szerbiába vagy megfordítva van intézve. 19. CZIKK. Az árúmustrák csak az illető ország vámtörvényei által megszabott föltételek alatt küldhetők el. Árúértékük ne legyen; — szalag alatt, vagy oly módon borítékolva adassanak fel, hogy természetük iránt kétség ne támadhasson; az átvevő czimén, gyár vagy kereskedő czégén, a megrendelés s az ár számán kívül más kézirati jegyzést nem tartalmazhatnak. Azonképen a javítási nyomtatvány-ivek, s az azokhoz mellékelt kéziratok csak szalag alatt küldethetvén el, levelet mgy oly jegyzetet, mely a levelezés jellemével bir, vagy annak vétethetnék, nem tartalmazhatnak. Újságok s egyéb nyomtatványok szintén csak szalag alatt adhatók fel, és az átvevő czimén az elküldő aláírásán s a kelten kívül, más írott jegyzést nem tartalmazhatnak. Az árúmustrák, mutatványok s mindennemű nyomtatványok, nem felelvén meg a fennebb körülirt feladási föltóteleknek, vagy ha a postadij megfizetése a czimzett félre bizatik, levelekül fognak tekintetni, s e szerint kezeltetni. 20. CZIKK. A szerződő országok egyikéből a másikba ajánlat mellett intézett levél föladója a föladáskor követelheti, hogy levele a czimzettnek a megérkezés után azonnal express > által kézbesittessék; föltéve, hogy oly helyre van intézve, hol a postahivatal létezik. Ezen esetben fizet a föladó az express-kózbesités fejében 15 krajezár (75 pára) megszabott dijt, mely egészen a rendeltetési hely postahivatalt illeti. 21. CZIKK. A szerződő postaigazgatások darabszámra szolgáltathatnak át egymásnak oly leveleket, árúmustrákat s mindennemű nyomtatványokat, melyek idegen államokban vannak intézve, vagy onnan erednek, ha ugyan a szerződő országok az ily államokra nézve a postaszállítási közvetítik, vagy ezentúl közvetitni fogják. Egyrészről a németországi államok ós Luxenburg nagyherczegsóg, másrészről Szerbia között váltott levelezések minden tekintetben ugy kezeltetnek, mint azok. melyek egyrészről az osztrák-magyar birodalom második dijterületre, másrészről Szerbia közt váltatnak. A szerződő igazgatások kölcsönösen fizetik meg egymásnak az idegen államokba intézett, vagy onnan eredő levelezésekért azon megszabott dijakat, melyek a jelenleg érvényes, vagy ezentúl kötendő egyezményekben vannak megállapítva. A cs. és kir. postaigazgatások az idegen államokból Szerbiába bérmentesítve, valamint a Szerbiából az idegen államokba nem bérmentesítve intézett levelezésekért Szerbiába postaigazgatásának ugyanazon öszletrószt fizetik, mely a szerződő államok közt váltott levelezésekért fizettetik. A jelen czikkben emiitett levelezések tetszésre hagyott, vagy pedig egész a rendeltetési helyig, avagy bizonyos határszélig köteles bérmentesítése, az árúmustrák, és nyomtatványok a mérsékelt díj iránti szállításának, nem különben az értékkel terhelt küldemények kezelésének föltételei stb., a mondott szerződések határozataitól tétetnek függőkké. 22. CZIKK. A Törökországban fennáló cs. és kir. postahivatalok, és Szerbia közt váltott levelezések dijai következőleg állapíttatnak meg: I. Sofia és Szerbia közti levélforgalomnál: az egyszerű bérmentesített levél dija tíz (10) krban (50 pára), és az egyszerű nem bérmentesített levélért tizenöt (15) kr. (75 pára),