Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-95. Törvényczikk a szerbfejedelemséggel 1868. december 14-én kötött postaszerződésről
270 95. SZÁM. Az ártimustráké és nyomtatványoké minden 2 1 / s lat (12 dramma) után két (2) krban (10 pára) állapittatik meg. II. Egyrészről az európai Törökországban fennálló, cs. és kir. postahivatalok, — Albánia és a Kandia sziget kivételével, másrészről Szerbia közti levélforgalomra nézve: az egyszerű bérmentesített levél dija tizenöt (15) krban (75 pára), az egyszerű nem-bérmentesitett levél dija húsz (20) krban (100 pára), az árúmustráké és nyomatatványoké minden 2 1 / s lat (12 dramma) után három (3) krban (15 pára) állapittatik meg. III. Egyrészről az ázsiai Törökországban, Egyptomban, Kandia szigetén és Albániában fennálló cs. és kir. postahivatalok, másrészről Szerbia közti levélforgalomnál: az egyszerű bérmentesitett levél dija húsz (20) krban (100 pára), az egyszerű nem bérmentesitett levélé huszonöt (25) krban (125 pára), : az árúmnstrákó ós nyomtatványoké minden 2 x f 2 lat (12 dramma) után négy (4) krban (20 pára) állapittatik meg. 23. CZIKK. Az előző czikkben elősorolt dijak következőleg osztatnak el: Szerbia postaigazgatását egy-egy bérmentesitett, vagy nem bérmentesített levél után öt (5) krajczár (25 pára) — az árúmustrákért ós nyomtatványokért minden 2 1 / i lat (12 dramma) után egy (1) krajczár (5 pára) illeti. A többi a cs. ós kir. postaigazgatások javára esik. 24. CZIKK. Mindennemű levelezések bérmentesítése a szerződő országoknak illető postai levél jegyeivel eszközölhető. 25. CZIKK. Ha a levélre alkalmazott postai jegyek értéke a köteles bérmentesítés illetékét nem fedezi, azon levél nembórmentesitettnek tekintendő s akként kezelendő, a már alkalmazott jegyek értéke leszámittatván. A szalag alatti küldemények, melyek a köteles bérmentesítés mellett mérsékelt dijaztatásban részesülnek, elégtelen bérmentesítés esetében nem bérmentesitett levelek dija alá esnek, a már alkalmazott jegyek értéke leszámittatván. 26. CZIKK. Helytelenül czimzett, vagy tévesen irányított mindennemű levelek haladék nélkül, — s azon dij felszámítása mellett küldetnek vissza, melyet az elküldő postahivatal a másiknak rovására számított volna fel. Azon levelek, melyek bármi oknál fogva a czimzetteknek nem kézbesittethettek, kölcsönösen visszaküldendők. Az ily levelek, ha bérmentesítve érkeztek, dij s felszámítás nélkül küldetnek vissza; azok pedig, melyek porto-felszámitással érkeztek, azon dij mellett indíttatnak vissza, melyet az elküldő hivatal eredetileg felszámitott. 27. CZIKK. Azon nemzetközi levelezések, melyek a czimzett fél lakhelyének változtatása miatt küldetnek vissza, ezen visszaküldés fejében pótdijazás alá nem esnek. Az ajánlott levelezések, visszaküldés esetében, ilyenek gyanánt kezeltetnek, a nélkül, hogy uj illetékkel terheltetnének. 28. CZIKK. Azon levelezések, melyek kizárólag az államszolgálat érdekében küldetnek egyik országból a
