Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-55. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyában
172 55. SZÁM. 31. §• A fegyelmi eljárás utján elmozdított hivatalnok, alárendeltebb, ós nem biróihivatalba ismét alkalmazható. Ha azonban elmozdittatása, vagy önkéntes lemondása (28-ik §.) után három óv alatt, javulásának kitűnő ós folytonos jeleit adta: ezen idő eltelte után, birói hivatalra való jogosultságát ugyan nem, de arra való képességét visszanyeri. YI. Fejezet. A fegyelmi eljárás. 32. §. Fegyelmivétségek fölött a fegyelmibiróság itól. E bíróságnak három osztálya van. 3.3. §. Az első osztályú fegyelmi bíróság a kir. tábla tagjaiból alakul, s ennek hatósága kiterjed: a területén létező összes első folyamodási bíróságok ítélő biráira és királyi ügyészeire. Ezen fegyelmi bíróság az elnökkel együtt ö tagból áll. Elnöke az illető kir. táblai rendes elnök, s ha ez akadályozva van, egyik tanácselnök. 34. •§. A másodosztályú fegyelmi bíróság a legfőbb ítélőszék tagjaiból áll s az elnökön kivül 6 tagú tanácsban hozza határozatait. Az elnökség a legfőbb Ítélőszék elnökét illeti, a kit akadály esetében, egyik tanácselnök helyettesit. Ezen másodosztályú fegyelmi bíróság fölebbviteli hatóságot képez mindazon fegyelmi ügyekben, a melyek a 33. §. szerint első folyamodásilag az első osztályú fegyelmi bírósághoz tartoznak, s határozatai ellen, a most nevezett ügyekben további fölebbvitelnek nincs helye. Ellenben első folyamodási, fegyelmi bíróságot gyakorol: a) az első folyamodási kir. törvényszékek elnökei, s alelnökei fölött; b) a kir. táblák összes birói tagjai fölött, kivéve ezek elnökeit, s alelnökeit; c) a kir. táblai főügyész fölött. 35. §. Azon fegyelmi ügyek, melyekben első folyamodásilag a 34-ik § szerint a magy. kir. Curia kebelében alakított másodosztályú fegyelmibiróság van hivatva eljárni, fölebbviteli utón a harmadosztályú fegyelmi bírósághoz terjesztetnek fel. Ezen fegyelmi legfőbb bíróság, az elnökön kivül 10 tagból, felében a semmitőszék, másik felében pedig a legfőbb ítélőszék tagjaiból alakul. Az elnökséget a bíróságnál a semmitőszék elnöke viszi, a kit szükség esetén, a senimitőszék alelnöke helyettesit. 36. §. A fegyelmi bíróság mindenik osztálya, az elnökök kivételével minden naptári óv elején, sorshúzás utján újra alakittatik. A sorshúzás mindenik itélőszóknél külön-külön — de teljes ülésben történik. A rendes tagokhoz, szintén sorshúzás utján, ugyanannyi póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén, az óv folyamában a sorshúzás rendje szerint fogják helyettesíteni. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke, az illető elnökök által az igazságügyminiszternek minden évben január 15-ig beküldendő. A fegyelmi bíróság jegyzőjét az illető elnök nevezi ki. A közvádló teendőit az első osztályú fegyelmi bíróságnál a kir. főügyész, a másod- és harmadosztályú fegyelmi bíróságoknál pedig a korona ügyvéde teljesiti. 37. §. A fegyelmi bíróságnak valamely tagja, a közvádló, illetőleg korona ügyvéde, vagy a vádlott kifogása folytán, csak a törvénykezési rendtartás 55 §-a által meghatározott esetekben mellőzhető.
