Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-55. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyában

55. SZÁM. 173 A kifogás fölött a fegyelmi bíróság határoz. 38. §. A fegyelmi eljárás vagy a köz vádló hivatalos kívánatára, vagy magánosok kérésére, de mindig csak a közvádló előterjesztése mellett, az illető bíróság által rendelhető el. Ugyanazért jelen törvény 2. §-ban elősorolt személyek vétségeit tárgyazó niagánföljelentósek, akár egyesek, akár testületek vagy hatóságok által nyujtattnak be, mindig az illető közvádlóhoz intézendök, a M az erre vonatkozó indokolt véleményes jelentésót haladéktalanul tartozik az illető fegyelmi bírósághoz főlterjeszteni. A mennyiben az ily följelentések nem a közvádlóhoz nyújtattak be : azok hozzá azonnal átteendők. 39. §. A fegyelmi bíróság a vádlott meghallgatása után, mindenekelőtt azon kérdés fölött határoz: van-e a fegyelmi eljárás megindításának helye, vagy nincs. Azon határozat ellen, a mely a fegyelmi eljárást elrendeli, nincs jogorvoslatnak helye; ellenben a tagadó végzést közvádló felebbezheti. A határozatban a vádpontok tüzetesen jelöltessenek meg. 40. §. Ha a fegyelmi birós vizsgálatot lát szükségesnek: ennek teljesítésére az elnök, vagy azon törvényszéknek, melynek kebeléből alakult, vagy valamely alsóbb törvényszéknek egyik tagját küldi ki. A fegyelmi bíróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizathatik meg. A kiküldött bíró kihallgatja a vádlottat s a tanukat; megvizsgál minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál, s a beszerzett bizonyítékokat jelentós mellett, a fegyelmi bíróság elnökének benyújtja. 41. §. Az elnök a jelentést és csatolmányait azonnal közli a közvádlóval, a ki 8 nap alatt köteles indítványát Írásban a fegyelmi bírósághoz beadni. 42. §. Ha a közvádló indítványa az eljárás megszüntetésére szól, s a fegyelmi bíróság azt elfogadja, a megszüntetési határozat nem csak a vádlottnak kézbesítendő, hanem azon törvényszókkel is közlendő, a melynél, vagy a melynek területén a vádlott alkalmazva van. 43. §. A közvádló, ha a vizsgálatot hiányosnak tartja, annak folytatását kívánhatja. Ha ez iránt közte, és a vizsgálóbíró közt véleménykülönbség támad: a kórdós fölött a fegyelmi bíróság határoz. 44. §. Ha a vizsgálat befejeztével vád-határozat hozatik, az ügy tárgyalására határnap tűzetik ki, a melyre, mind a közvádló, mind a vádlott megidóztetnek. 45. §. Vádlottnak jogában áll: az idózvény vétele után az iratokat a hivatalos órákban megtekinteni, s azokat lemásolni. 46. §. A tárgyalás szóbeli, de nem nyilvános. A nyilvánosságot a fegyelmi bíróság csak akkor rendelheti el, ha a közvádló által kért büntetés a hivatal vesztésre. szól, s ha a nyilvánosságot a vádlott nem ellenzi. 47. §. A fegyelmi bíróság, ha elkerülhetlennek látja, a vizsgálat alkalmával kihallgatott tanukat is berendelheti, kik a meghagyásnak, a törvényk. rendtartás 206. §-ában foglalt büntetés súlya alatt engedelmeskedni tartoznak.