Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.

Irományszámok - 1865-198. Törvényjavaslat a magyar éjszak-keleti vasut kiépitése tárgyában

CXCVIIL SZÁM. 67 azon jegyzőkönyv, mely a múlt évi november hó 11-kén Budán tartatott első értekezletről felvétetett. Az ezen jegyzőkönyvben kijelölt vonalak' a közlekedési minisztérium által részletesen megvizsgáltatván, azokra nézve oly módositás történt, miszerint az éjszak-keleti vaspályának kiterjedése és irányzata következőképen állapíttatott meg : 1. Debreczen-Szatmár-Németi-Tekeháza-Sziget; 2. Tekeháza-Csap-Véke-Kassa; 3. Véke-Sátoralja-Ujhely-Zombor; és 4. Csap-Munkács. Ezután az értekezlet elnöksége részéről azon kérdés intéztetett az engedélyt szorgalmazókhoz, vajon hajlandók-e ezen változtatott vonalakat magok részéről mint az engedély tárgyát elfő gadni ? Ez alkalommal b. SennyeyPál a consortiumnak azon kivánatát jelenti ki, hogy mivel az általok kiépíttetni kivánt munkács-stryi vonal nem képezi a jelen engedély tárgyát, adatnék számukra biztosítás az iránt, hogy ha ő felsége többi országainak kormánya és törvényhozása részéről a munkácsi vonalnak a határ szélén tul eső iránybaj i való folytatása kívántatnék és ez iránt a magyar minisztérium és törvénykozás a vállalkozó társulattal egyezkedni kívánna, az engedélykiadásánál ezen consortiumnak elsőség biztosittassék minden más versenyző vállalkozók közt. Ugyanez alkalommal Tisza Kálmán és Várady Gábor nyilvánítják, hogy ők, mint a debreczeni és szatmári érdekeltség képviselői jelennek meg, és miután meggyőződtek arról, hogy a közlekedési ministerium által kitűzött iránya adebreczen-szatmár-szigeti vonalnak megfelel azon kivánatoknak, melyeket küldőik érdekében ezen vonalnál feltételeztek, miután továbbá az iránt is biztosítást nyertek, hogy ezen vonalnak kiépítése első sorban szándékoltatik: Mire az engedélyt szorgalmazók egyértelmtileg az elfogadás mellett nyilatkoztak. Mely kiv ánat folytán kijelentetett a kormány részéről, hogy ezen consortiumot biztosítja az iránt, miszerint hasonló kedvező ajánlatok közt (ceteris paribus) ezen vonalnak a határszélig való kiépítésénél az elsőbbségi jog őt illetendi. •