Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.

Irományszámok - 1865-239. Jelentése az osztályokból alakult központi bizottságnak a zákány-zágrábi, hatvan-miskolczi és magyar éjszak-keleti vasutvonalak iránti előterjesztésekről

CCXXXIX. SZÁM. 313 eésnél különösen a kormány kivánalmai, nem különben a fenálló átalános építkezési és rendőri sza­bályok szerint kellend eljárni. A kormány fentartja magának, hogy az építési terveken változtatásokat tehessen, a mennyi­ben ilyesek a műszaki vizsgálat vagy a közmunka- és közlekedési minisztérium által 1868. évi april 20-án 4973. sz. alatt kibocsátott, s az országgyűlés jóváhagyása alá terjesztett ideiglenes vas­utengedélyezési szabvány 6. §-nak határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárat eredmé­nye nyomán a közforgalom érdekéből, és a pálya fenállásának biztosítására, nem különben a törvé­nyes határozmányok teljesítése szempontjából, szükségesekül fognak találtatni. Ha az építés kivitelénél építész-gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, ez esetben az ily vál­toztatás negengedése a kormánytól lesz kikérendő, mi által egyébként se a pálya tervezett főirá­nyának változást szenvedni, se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irány viszony ok kedvezőtlenebbekké váljanak. A terület kisajátítása, valamint a pálya alépítménye egyelőre annyi térfogatra szoritkozha­tík, a mennyi egy nyomu sinúthoz és akitérőkhöz, nem különben az állomásokra megkívántatik. Amennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a minisztérium czélszerünek itélendi a földterületet már most két vágáfiyu vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt az 1. §-ban körülirt vonalak valamelyikén annyira növekedett a forgalom, hogy az egy évi bruttó-jövedelem mértföldenkint 120,000 o. é. frtot ezüstben fölülhaladna, akkor az engedélye­sek azon időponttól kezdve, midőn az állam kamatbiztositását többé igénybe nem veszik, azonnal köte­lesek, az illető vonalon minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni; ellenben az állam­kamatbiztositék igénybe vételének ideje alatt a forgalom növekvésénél a minisztérium bármelyik vonalon kívánhatja a második sin-út előállítását; csakhogy ezen esetben a részletek külön egyesség utján fognak az engedélyesekkel megállapittatni. Az emelkedések legtöbblete (maximum) a debreczen-szatmár-németi-tekeháza-szigeti, továbbá a tekeháza-csapi szakaszon folytatólag egész a b) alatti kiágazási pontig, ugy szintén a csap-munká­csi szakaszon 1: 250-hez ; a b) alatti kiágazási ponttól Sátoralja-Ujhelyen át egész Zomborig 1:150-hez arányban tűzetik ki; végre az ugyanezen kiágazási ponttól egész Kassáig terjedő szakaszon 1: 100 való emelkedési legtöbblet (maximum) kívánatosnak találtatik ugyan, azonban ha ezen emel­kedés mellett az építési költségek 10%-nál többet tennének, azon költségeknél, melyek az 1:80-hoz emelkedési viszony melletti építésnél szükségeltetnek, megengedtetik az J engedélyeseknek, hogy a legtöbblet és emelkedési viszony l:100-nálnagyobbra, de l:80-nál semmi esetre kedvezőtlenebbre ne vétethessék. A kanyarodások fél átmérője : a debreczen-szatmár-tekeházi és a tekeháza-csapi szakaszon folytatólag egész a b) alatti kiágazásig, ugy szintén a csap-munkácsi vonalon 60Ö méternél; a tekeháza-szigeti és a b) alatti kiágazási ponttól Sátoralja-Ujhelyen át Zomborig, valamint ugyanazon kiagazástól egész Kassáig terjedő szakaszokon pedig 400 méternél kisebbre nem vehető. A mennyiben egyébiránt a fent meghatározott emelkedések és kanyarodások kivitele arány­talanul nagy nehézségekbe ütköznék, a kormány ily esetben, az engedélyesek által fölterjesztendő ter­vek és költségvetések megvizsgálása után , a szükséges kiigazítások iránt intézkedhetik. A pályatest legcsekélyebb koronaszélessége a kavicságy fenekén mérve : a feltöltéseknél 4.9 méter; a bevágásoknál . . .. • • • • • 5.2 méter. KÉPVH. IUCMÁNVOK. 186%. IV. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom