Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.
Irományszámok - 1865-226. Együttes jelentése a képviselőház által kiküldött vasuti és pénzügyi bizottságnak a nagyvárad-eszéki vaspálya és ebből kiágazó baranyavár-villányi szárnyvonal engedély-okmányának tervezetét s a vonatkozó törvényjavaslatot illetőleg
CCXXVI. SZÁM. 187 Hasonló módon kell a határozat hozatalainál eljárni azon idegen tulajdon ideiglenes használatának szüksége iránt is, mely a vállalat kivitele érdekében a megengedett vasútépítés alatt nélkülözhetlen. d) A vállalat az engedély által jogot nyer az épített vasúton személyeket és tárgyakat a megállapított árszabás szerint szállítani, a mennyiben ezen szállítás a postajog által kizárólag a postaintézetnek nincs fentartva. 10. §. Ellenben az engedélyezett vasúti vállalatok a köztörvényekben foglalt kötelességeken kívül még következő kötelezettségeket tartoznak az állam irányában teljesíteni: a) A vasúti vállalatok kötelesek, az engedélyezett vasút kivitele előtt, annak részletes terveit melyekből emelkedései és kanyarodásai kivehetők, továbbá nyom- és vágány-szélességét, mely tekintetben egyenlő mértékre kell törekedni, úgyszintén a pályának megengedhető szélességét, jóváhagyás alá terjeszteni, s magának a vasútnak és az egyes tárgyaknak építésénél az átalános építészeti, valamint az eléjök tűzött különös szabályokat pontosan teljesíteni. Ide tartoznak különösen a tűzveszély és egyéb rongálások elleni elővigyázati szabályok, stb. stb. b) A vasúti vállalatok kötelesek a köz vagy magán tulajdonon a vaspályaépítés által okozott minden kárt megtéríteni; kötelesek továbbá oly intézkedéseket tenni, hogy a szomszéd földek, épületek stb. a vasút által sem annak építése közben, sem pedig később kárt ne szenvedjenek, az ilyes rongálásokért kártalanításra köteleztetvén. c) Ha valamely vasutáltai közutak, hidak, ösvények vagy egyéb közlekedési eszközök egészben vagy részben háboríttatnak vagy járhatatlanokká válnak, a vasúti vállalat köteles a megakasztott közlekedést más módon teljesen helyreállítani. Az elrombolt vagy járhatatlanokká vált utak, hidak stb. helyett előállítottakat azok kötelesek használható állapotban tartani, kik az előbbi utak, hidak stb. föntartására köteleztettek. Ezek azonban a vasúti vállalattól a költségek aránylagos részének megtérítését követelhetik annyiban, a mennyiben ezen utak, hidak stb. fentartási költségei a vasút építése által szaporodtak. A mennyiben a vasút által háborított közlekedés helyreállítására előbb nem létezett különös építmények, p. o. hidak, gátak stb. szükségesek, a vasúti vállalat által nem csak az első előállítás, hanem a jövendő fentarsás költségei is viselendők. d) Ha a vasút \alamely közúton, hidonvagy gáton vezettetik keresztül, a vasúti vállalat köteles a hatóságok rendelete szerint a biztosságnak megfelelő bekerítésről (elzárásról) gondoskodni, s azokkal az ut, hid vagy gát használata iránt egyezkedni. A bekerítésről (elzárásról) minden oly esetben is gondoskodni kell, hol valamely közút a vasúton megy keresztül, vagy abba beleszakad, vagy a hol különben, p. o. állomási helyeken, köztekintetekből az illető hatóságok utasitása szerint a vasút elzárása szükségesnek mutatkozik. e) A személyek és tárgyak szállítására s a mellékes illetékekre nézve megállapított árszabások az illető társulat engedélyokmányában kikötött időben és módon a közmunka- és közlekedési minisztériumnak jóváhagyás végett felterjesztendők. Az árszabás megállapításánál minden fenforgó viszonyok, a vasút jővedelmezése. a szomszéd utak árszabásai stb. kellő' figyelembe veendők. f) A vasúti vállalat köteles vasúti üzleténél magát mindenekben a vasutüzlet iránt fenálló rendeletekhez szabni. A vasúti vállalat ennélfogva különösen a postaküldeményeknek és a postaszolgálatbelieknek a vasúti üzletrend 68. §. értelmében ingyen szállítására is köteleztetik. 24*
