Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.
CLXXVIT. ÜLÉS. 73 1371. Grajzágó Salamon képviselő Erdélyre vonatkozólag az igazságügyi miniszterhez a következő interpellatiot intézte : Interpellatio a magyar királyi igazságügyi miniszterhez. 1. Szándékozik-e a kormány intézkedéseket tenni, hogy a magyar örökösödési törvény legalább szellemében Erdélyre is kiterjesztessék ? 2. Szándékozik-e a kormány Erdélyre kiterjeszteni, illetőleg a mennyiben azoknak nyomai Erdélyben is feltalálhatók lennének, czélszerübben átalakítani azon törvényeket, melyek a közgazdászat alapjául szolgálnak, s a birtokviszonyok rendezését lehetővé teszik, úgymint : a tagositás, legelőelkülönzés, a közhelyek arányosítása iránti, valamint a mezei rendőrségi törvényt. 3. Szándékozik-e a kormány az 1848-ki kolozsvári IV-ik tczk. szerinti elkülönzött úrbéri törvényszékeket mielőbb felállítani ? s különösen a székelyföldi úrbéri viszonyok eldöntésére nézve az 1854-ki június 21-ről kelt nyílt parancs határozatlanságát, egj az 1848-ki törvényhozás irányának megfelelő tiszta értelmezéssel helyrehozni, s lehetővé tenni ? Pesten, november hó 25-én 1867. A mely kérdésekre az igazságügyi miniszter a ház helyeslése közt felelte, hogy a szebeni tartomány gyűlés határozmányain alapuló kolozsvári legfőbb törvényszék, a mint már tudva is van, megszüntetni, és a m. kir. Curiába beolvasztatni ; a mezei rendőri törvények azon átalakitással, melyet az erdélyi speciális viszonyok követelnek, midőn a polgári perrendtartás törvény erejére emelkedik, Erdélyben is életbe léptetni; a telekkönyvi intézmény ugyanott mielébb felállíttatni, s a helyszinelési munkálatok még az év folyama alatt megkezdetni fognak; hogy továbbá az úrbéri maradványok s átalában a hűbéri szolgálmányok megváltását illetőleg Erdélyre is kiható, s érdekeit szem előtt tartó külön törvényjavaslat van az igazságügyi minisztériumnál készülőben, s az úgynevezett „siculica haereditas" tárgyalása talán még ez év folyamában végmegoldást nyerend; az úrbéri törvények alaki részét tekintve a minisztérium az erdélyi viszonyok szem előtt tartásával már a legközelebbi jövőben külön úrbéri bíróságokat állitand, a mely úrbéri törvényszékeknek leend feladata az úrbéri rendezéssel összefüggő arány ositási és tagositási ügyek ellátása; a városokat illetőleg pedig mind Magyarországra, mind Erdélyre nézve külön törvényjavaslatot fog előterjeszteni, mely szerint a tagositás és arányosítás a városokban, a községi vagyonnak megtámadása nélkül is eszközölhető legyen; végre az örökösödési rendszert illetőleg kijelentette, hogy mivel az örökösödési rendszer, ugy a mint van, Magyarországon sem tartható fenn , annak Erdélyre való kiterjesztését, a magánjogi viszonyok megzavarása nélkül, alig egy vagy másfél éves provisoriumot idézvén elő, — nem ajánlja, — de mivel az örökösödési törvény a polgári törvénykönyv keretébe tartozik, a polgári törvénykönyv egybeállítása pedig hosszabb időt igényel, hogy Erdély e részben méltányos kívánalmai mielőbb kielégíthetők legyenek, intézkedett az iránt, hogy az örökösödési rendszer külön javaslat alakjában munkába vétessék, és a polgári törvénykönyvet megelőzőleg emeltessék törvény erejére. — Az interpelláló képviselő a kormánynak ezen tervezett intézkedésében megnyugodott. KÉPVH. JBGTZŐKÖNYV. 186 6 / r Hl. 10 /
