Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

Irományszámok - 1865-158. A központi bizottság jelentése a hányadi törvényjavaslatról

CI/VIII. SZÁM. 35 ellenére, mindez ideig ugyanazon kezekben van, a törvényczikk végén egy külön szakaszban kimon­datni indítványozza, hogy: „Jelen törvény akkor lép életbe, ha mindazon föltételek, melyekhez az 1867. XII. törvény­czikk életbe léptetése magában az idézett törvényczikkben kötve van, teljesíttetnek." E kikötés kimondása után a törvényjavaslat részletes tárgyalásába bocsátkozván a központi bizottság, mindenek előtt a fejezetbe felveendőnek határozta az 1867. XII törvényczikkre való hivat­kozást, mint a mely által ismertettek el olyanoknak a sanctio pragmatica folytán a közös ügyek. Ehhez képest igy hangzik a kiigazított fejezet: „Törvényjavaslat azon arányról, mely szerint a magyar korona országai, az 1867. XII. tör­vényczikkben, a sanctio pragmatica folytán közöseknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik." Ez arányt a magyar korona országaira nézve 30, s ő felsége többi országaira nézve 70 szá­zalékban állapitja meg a törvényjavaslat első szakasza. A központi bizottság nagy indokot lát ez arány elfogadására azon körülményben, hogy az illető felek kölcsönös egyezménye folytán állapittatik meg. Megfelel-e ez arány a magyar korona országai vagyoni erejének? oly kérdés, a melyre ma­thematikai pontossággal, az előttünk fekvő adatok nyomán, nem felelhetünk. A központi bizottság nagy figyelemmel tanulmányozta az országos küldöttség jelentését s az ahhoz mellékelt hivatalos adatokat. Ez adatok azonban, az országos küldöttségek elismerése szerint is, csak nagy átalagban nyújthatnak tájékozást. S feltűnő jelenség, tisztelt képviselőház, hogy vala­hányszor ez adatok rectificatióját akár az egyik, akár a másik küldöttség megkisérlé, százalékunk folyvást emelkedett. Legyen elég csupán a magyar küldöttség alválasztmányának utolsó jelentésére hivatkoz­nunk, és csak átalában mutatnunk azon eredményekre, melyek e jelentés s a küldöttségek előbbi szá­mításainak egybevetéséből következnek. Ez a körülmény, tisztelt képviselőház, hogy a két országos küldöttség minden egyéb tényező­nek, minő a népszám és terület, kizárásával, egyedül a fizetési képességet vette az arány meghatározása alapjául; s a gond, a melylyel e képesség megismerésére a kulcsot keresték; elvégre az a tény, hogy a két félnek első kiindulási pontja között, a mint hasonló alkuknál szokás, mintegy középen történt a megállapodás: mindezek arra látszanak mutatni, hogy az arány, a mely ajánltatik, megközelíti az igazságot. Azonban távol van a központi bizottságtól, tisztelt képviselőház, számtanilag, az utolsó fil­lérig igazolni, avagy épen csekélyebbnek akarni föltüntetni a terhet, mely, a javasolt arány szerint, a közös költségekből a magyar korona országaira esik, mint a minő az vagyoni erejökhöz képest. Ismerve a kérdés vitatásának, főleg mielőtt a másik részről is elfogadtatott, kényes voltát, nem annyira indokolni, mint csupán éreztetni kívánja a központi bizottság, hogy a midőn az érintett arány elfogadását részéről is ajánlja, nem teszi azt minden alap nélkül. Ajánlja e javaslat elfogadását a törvényczikk második szakasza is, mely a mondott arányt tiz évre állapitja meg: oly időszakra , mely alatt az ország anyagi ereje, visszanyert önkormányzata folytán, bizonyára emelkedni fog. A törvényjavaslat 3-dik szakaszában, a központi bizottság véleménye szerint, „vámvisszaté­rítések" helyett „adóvisszatér itések," s e helyett: „bővíttetik" e szó igtatandó: „egészíttetik ki." A 4-ik szakasz oly törvényczikk szakaszára hivatkozik, mely még nem tárgyaltatott, s a jelen törvényjavaslatban foglalt kötelezettségtől jogi alapra nézve is különböző természetű ajánlatok­ról szól. A központi bizottság ez okból, az e szakaszban fölhívott törvényczikk ide vonatkozó szaka. szát, idézés helyett, egészen átíratni javasolja e helyre, és pedig a következőleg módosított szerkezetben: „Mind a magyar korona országai, mind ő felsége többi országai kötelesek a közös kiadási járulékok fedezésére havi bevételeik egy részletét, mely ezen bevételekhez oly arányban van, mint 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom