Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

Irományszámok - 1865-159. A központi bizottság jelentése az államadóssági törvényjavaslatról

36 CLIX. SZÁM. összes járulékuk összege az illető évi kiadási budgetök főösszegéhez, minden hónapban beszolgáltatni. Ha a havi részletek ama hozzájárulási tartozás összegét nem érnék föl: kötelezik az emiitett országok magokat, a különbözetet, bevételeikre való tekintet nélkül, teljesen beszolgáltatni, és pedig oly időközökben, hogy a közös pénzügyi háztartás fön ne akadjon." Az ekkép megállapított szakaszok után egy külön 5-ik szakaszban óhajtja a központi bizottság kimondatni azt a föltételt, a melyhez, mint fönebb előadtuk, vélte kötendőnek az egész törvényjavaslat életbe léptetését: t. i. mindazon föltételek előleges teljesitését, a melyekhez az 1867: XII. törvényczikk életbe léptetése magában az idézett törvényben kötve van. Pesten, 1867. november 22-én. Csengery Antal s. k. a központi bizottság előadója. Éő9. szánt. (CLXXVII. ÜLÉS, 1375. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak a 139. számú előtérj esztvény tárgyában. Mi alapon s okon kész Magyarország elvállalni az államadósságok terhének egy részét? megmondták már az 1861-ik évi föliratok, ismétlé a jelen törvényhozás, s megmondja, ép ama föliratok szavaival, maga a törvény is. Nem jogi kötelezettség: méltányosság alapján, politikai tekintetekből kész arra. Ugyanazon alapon állva, ugyanazon tekintetek által indíttatva, ajánlja a központi bizottság is a vonatkozó törvényjavaslatnak elfogadását, az alább előadandó módosításokkal. Épen azért nincs oka ismételni az elvállalás indokait. Hisz ugy ismeri e nemzetet, mint aggodalmast és késkedőt, ha igérni, de határozottat és gyorsat, ha az adott szót beváltani kell. De nem csak az elvállalás ténye nem kivan ezúttal tüzetes indokolást, nem kívánja azt a forma sem, a melyben történik az elvállalás. A tőrvény, mely kimondja, hogy szorosan jogilag semmivel se tartoznánk, határozott e forma fölött is, oly álláspontot jelölvén ki számunkra, a melynek egy méltányos, de határozott összegnek elvállalása felel meg egyedül, segitségkép, túlterhelt szövetségesinknek. Az elvállalás e formájának tisztán keresztülvitele azon pont, mely a bizottság véleménye szerint mindenek fölött figyelmet érdemel és kivan: erre czélzott az nem egy óhajának kifejezésével, nem egy módositásával; ezenkivül meg arra, hogy olyan legyen a törvény szövege, mely minden kétséget kizárva hozza kifejezésre azon összeget, amelynél többel, az államadósságok czimén, hazánk tartozni nem fog. Ugyancsak törvény rendelvén el azt is, hogy az államadósságok után Magyarország által el-