Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.
Irományszámok - 1865-158. A központi bizottság jelentése a hányadi törvényjavaslatról
34 GLVIII. SZÁM. határozott az országgyűlés, mikor a közös költségek aránya megállapítása végett az 1867. XII. törvény czikk 19. §-a értelmében egyezkedő bizottság küldetett ki. E bizottság kiküldése volt az első lépés azon kölcsönös alku eszközlésére, melynek alapján a közös költségek aránya meghatározandó. Ugyanazon indokok, melyek az országgyűlést arra birták, hogy ez egyezkedést megindítsa, ez egyezmény alapján készitett törvényjavaslat tárgyalása mellett szólanak most. Mint az egyezkedő bizottság kiküldésekor, ugy most is főleg az 1867. XII. törvényczikk 18. §-ának félreértése idézte elő az indítványt, mely a közös költségek arányára nézve az egyezkedést mindaddig elhalasztatni javasolja, míg a magyar országgyűlés s ő felsége többi országai közt azon tárgyakra nézve, melyeknek közössége a pragmatica sanctióból folyónak tekintendő, egyezmény jő létre. E kérdés eldöntése a magyar közjog szerint csak a magyar törvényhozás és magyar király közötti egyezkedésnek lehet tárgya; s az 1867 : XII. törvényczikk utolsó szakasza határozottan kifejezi, hogy e törvénynek, egyéb tekintetben szentesittetvén, csak azon részéhez szükséges ő felsége többi országainak alkotmányos hozzájárulása, mely a közös kezelés módjára vonatkozik. Az idézett törvény 18. §-a tehát, azon tárgyakra nézve, melyeknek közössége a pragmatica sanctióból folyónak tekintetik, a két fél egyetértése alatt nem érthetett egyebet, mint a magyar törvényhozás két tényezőjének egyetértését. Minden oly tárgyra nézve, mely a magyar korona országai s ő felsége többi országai által közös egyetértéssel intézendő el, határozottan, megmondja a többször emiitett törvény a módot is, a mely szerint ez elintézés eszközlendő, részint országos küldöttségek, részint a két fél minisztériumai által rendelvén előkészíttetni az egyezményt. Midőn a közös ügyek értelmezésére nézve ily egyezkedésnek semmi módja nem javasoltatik; a törvény utolsó szakasza pedig, miként fenébb is mondotluk, határozottan más tárgyat jelöl ki, a melyre nézve még ő felsége többi országainak hozzájárulása kívántatik : lehet-e azon törvényczikk 18-ik §-ának oly magyarázatot adni, melynek alapján az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyalását akkorra kellene halasztani, mikor ő felsége többi országai velünk egyetértésre jutnak az iránt, mely tárgyak tekintendők a pragmatica sanctio szerint közöseknek ? Miért tehát a tárgyalás elhalasztása oly aggodalom miatt, mely a törvény értelmezésével nem indokolható ? Miért fölvetése olyan nehézségnek, mely inkább ő felsége többi országai részéről hozathatnék föl, a melyek azonban se az egyezkedő küldöttség megválasztásakor nem mutattak ily tartózkodást, se közösügyi törvényük tárgyalásánál nem igazolták ez aggodalmat? Az 18fi7. XII. törvényczikk, alkotmányunk föntartása mellett, a közös ügyek kezelésére nézve javasolt kezelési mód életbe léptetését azon föltételhez kötötte, hogy a teljes alkotmányosság őfelsége többi országaiban és tartományaiban is életbe lépjen. A központi bizottság ugy véli, hogy e feltételnek, a mennyire lehetett, ő felsége többi országaiban már is elég van téve. A szükkörü birodalmi tanács alkotmányozó gyűléssé nőtte ki magát, hatáskörébe vonván oly tárgyakat is, melyek a februári pátens szerint nem tartoztak törvényhozási jogai közé. E pátens 13-ik szakasza módosíttatott, s a miniszteri felelősséget törvény szabályozta. Nem a koronán múlik, a mint tudjuk, hanem épen a szőnyegen levő egyezmények sorsával hozatott kapcsolatba, magok a jelöltek által, azon országok külön alkotmányos minisztériumának alakulása is. Mondjuk-e, hogy mi meg tárgyalni sem kívánjuk ez egyezményeket, mielőtt e külön minisztérium ott meg nem alakul? A központi bizottság ugy vélekedik, hogy ezt tevén, oly téves körbe jutnánk, a melyből nem volna menekülés. A dolgok fejlődése egyaránt fenakadna itt és amott. Midőn azonban a mondott okoknál fogva a központi bizottság a törvényjavaslatot, mely a közös államügyek költségeinek viselési arányát meghatározza, tárgyalás végett ajánlja a tisztelt képviselőháznak : méltányolva az aggodalmakat, melyek különösen azon körülményből erednek, hogy a közös ügyek intézése s ő felsége többi országainak kormányzata, az 1867. XII. törvényczikk 27. §-a
