Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

Irományszámok - 1865-157. Böszörményi László ujabb nyilatkozata ugyanazon tárgyban

30 CLVII. SZÁM. dos figyelembe vétele mellett sem látja a bizottság a puszta üldözés és merő zaklatás esetét fenforogni, hanem hajlandó azt most is egyedül a közvádló hivatalos állásábólés tiszti kötelességeiből folyó oly törekvésnek tekinteni, melynek czélja a törvény uralmát fentartani minden irányban. Azért ezúttal sem látván a bizottság alapos okot arra, hogy a kért engedély megtagadása által a törvényes eljárás megindítása és lefolyása meggátoltathassák, kénytelen ezúttal is kijelenteni, hogy a közvádló által kért engedélyt megtagadhatónak nem tartja. Kelt Pesten, november hó 11-én 1867. A bizottság elnöke Perczel Mór s. k. A bizottság előadója [Horyáth Lajos s. k. 157. szám. (CLXX[V. Üt,ÉS, 1356. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Tisztelt képviselőház ! Ráth Károly közvádló úrnak a kormány által ellenem indítandó sajtópőrök iránti három kérvénye folytán, melyek a képviselőház f. hó 7-ikei ülésében olvastattak föl, hivatva érzem magamat tisztelettel nyilvánítani, hogy: Először: Azon két panasz szerint állítólag elkövetett vétség miatt, melyek a „Magyar Újság" 164 és 178. számaiban foglalt vezérczikkekre vonatkoznak, formailag jogosan lehet ellenem, mint felelős szerkesztő ellen intézni a vádat, csakhogy a törvénynek nem 33-ik, hanem 13. és 30-ik szakasza nyomán: mivel a czikkek név és jegy nélkül jelenvén meg, szerzőjük a priori nem tudatik, de különben is lapom legelső számában kijelentem, hogy az ily czikkekért én tartozom felelőséggel. Ezekre nézve tehát — ámbár magán véleményem szerint e vádak ellen is érvényesíthető volna a képviselői immunitás, miután a kormány háborítja a képviselői működést, mint felpörös — nem ragaszkodóin a mentességhez, s tisztelettel felkérem a "t. házat, hogy e kijelentésemet tudomásul venni s erről a közvádló urat értesíteni méltóztassék. De midőn ezt kérem, kénytelen vagyok ismét a közvádló ur azon hamis vádja ellen fölszólalni, miszerint én a „Magyar U." 164. szán.ában foglalt czikk szerzőjének megnevezése végett idéztettem.^ * törvényes ok nélkül megtagadtam a tanúskodást. Képviselői állásom mulhatlanul követeli, hogy visszautasítsam a törvény ellen szegülés bűnét. A köz vádló ur különös igazságérzetét mutatja annak elhallgatása, hogy én az idézvényre indokolt nyilatkozatot irtam annak hiányossága ellen (miután szóval üzent kérésemre a hiány kipótlása a vizsgáló biró úr által megtagadtatott), melyben kifejezem, hogy: az idézvényben csak átalánosan említtetik a sajtóügybeni tanúskodás, de sem a panaszlott, sem a vétség minősége, sem a hírlap vagy könyv, melyet az ügy érdekel, megnevezve nincs, s igy én nem tudhatom, ki ellen s micsoda ügyben kell tanúskodnom, holott nem csak polgári, hanem bűnügyeknél is törvény és gyakorlat szerint szűk-