Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak

90 • LXIX. SZÁM. gyár korona országai együtt, más részről ő felsége többi országai és tartományai együtt úgy tekintessenek, mint két külön s teljesen egyenjogú fél. Következve: a két fél között a közös ügyekkezelésére nézve mellőzhetlen föltételnek tartjuk a teljes paritást. 29. Ezen paritás elvénél fogva Magyarország részéről a magyar országgyűlés válaszszon saját kebeléből egy meghatározott számú bizottságot (delegatió) és pedig az országgyűlés mindenik házából. Válaszszanak ő felsége többi országai és tartományai is hasonlóul alkotmányos módon egy épen annyi tagból álló bizottságot a magok részéről. Ezen bizottságok tagjainak száma a részletek tárgyalásakor fog meghatároztatni. Most csak annyi mondatik ki, hogy ezen szám egy-egy részről hatvanat meg nem haladhat. 30. E bizottságok csak egy évre, vagyis az országgyűlésnek egy ülésszakára választandók, s az év leteltével, vagyis az uj ülésszak kezdetével, azoknak minden hatásköre teljesen megszűnik. Tagjaik azonban ismét megválaszthatok. 31. A bizottságok mindegyike küjön, saját kebeléből, szabadon választja elnökét, tollvivőjét, s a mennyiben szüksége lesz más hivatalos személyzetre is, annak minden tagját; s maga állapitja meg ügyrendét. 32. A bizottságokat mindenkor ő felsége fogja összehívni bizonyos határnapra, és azon helyre, hol ő felsége azon időben tartózkodik. Óhajtja azonban a magyar törvényhozás, hogy az ülések fölváltva, egyik évben Pesten, másik évben Bécsben, vagy ha ő felsége többi országainak gyűlése és ő felsége igy akarná, azon országok más valamelyik fővárosában tartassanak. 33. Mindenik bizottság külön tart üléseket s azokban fejenkénti szavazással s a bizottsági összes tagok absolut szótöbbségével határoz, s a mit többség elhatározott, az egész bizottság határozatának tekintendő. Külön véleményt az egyes tagok, saját igazolásuk végett, iktattathatnak ugyan a jegyzőkönyvbe, de az a határozat erejét nem gyöngíti. 34. A két bizottság egymással, együttes ülésben, nem tanácskozhatik, hanem mindenik Írásban közli nézeteit és határozatait a másikkal, s irott izenetek által igyekeznek véleménykülönbség esetében egymást fölvilágosítani. Ezen izeneteket mindenik bizottság saját nyelvén készitendi el, oda mellékelve a hiteles fordítást is. 35. Ha ezen írásbeli izenetek által nem sikerülne a két bizottságnak véleményét egyesíteni: akkor a két bizottság együttes ülést tartand, de egyedül csak egyszerű szavazás végett. Ez együttes ülésben a két bizottság elnökei fölváltva, egyszer az egyik, másszor a másik, fognak elnökölni. Határozat csak úgy hozathatik, ha mindenik delegatió tagjaínak legalább két harmada jelen van. A határozat mindenkor absolut többséggel hozandó.Mivel pedig a paritás elvének gyakorlati alkalmazása mindkét félnek érdekében épen a szavazásnál legfontosabb: szükséges leend szabályt alkotni az iránt is, hogy midőn szavazás alkalmával egyik fél delegatiójából több tag hiányzik, mint a másikból, mi módon kell a szavazók számára nézve a szükséges paritást tettleg helyreállítani. E szabály legczélszerűbben akkor állapittathatik meg, midőn a jelen munka részletei kidolgoztatnak. A jegyzőkönyv mindenik félnek nyelvén fog vezettetni a két fél tollvezetői által, s közösen hitelesíttetik. 36. Ha három izenetváltás sikeretlen maradt:joga van mindenik félnek a másik részt feltani, hogy a kérdés közös szavazás által döntessékel; mely esetben a két fél elnökei együtt állapítják meg a szavazási ülés helyét, napját és óráját, s arra mindenik elnök meghívja a maga bizottsága tagjait. 37. E bizottságok hatásköréhez csak azon tárgyak tartozhatnak, melyek a, közös ügyeket kijelölő törvényben, mint közösek, határozottan e bizottságokhoz vannak utasítva. Ezeken tul a bizottságok intézkedéseikben nem terjeszkedhetnek s amagyar országgyűlés és magyar kormányzat részére fentartott ügyekbe nem avatkozhatnak. 38. A közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságot ugy kívánjuk tekinteni, mint oly testű-