Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak

LXIX. SZÁM. 91 letet, mely az országgyűlés által szabadon választva, a törvény által kijelölt és körvonalozott ügyekben és módon épen ugy képviseli az országgyűlést ő felsége többi országainak irányában, a mint mi egyes képviselők, kerületenként szabadon választva, képviseljük az országot s annak érdekeit a magyar országgyűlésen. Ugyanazért nem tartjuk czélszerünek, hogy a bizottság előleges utasítások által legyen megkötve: mert ily utasítások mellett a két fél közötti érintkezés nem vezetne czélra, s gyakran megtörténnék, hogy midőn a két félnek ilynemű bizottságai határozott, de egymáséitól eltérő utasításokkal volnának lekötve, lehetetlen volna egyezkedés utján eredményre jutni; már pedig épen azon tárgyak, melyek a közös ügyeket képezik, oly természetűek, hogy azoknak vég elhatározását mellőzni vagy halasztgatni gyakran annyi volna, mint az állam gépezetét megakasztani. 39. Az eljárás módjára nézve, ugy hiszszük, czélszerü lesz megállapítani, hogy azon tárgyat, mely törvény szerint e bizottságok elé tartozik, a közös minisztérium mindenik bizottságnak külön adja elő. Mindenik bizottságnak joga lesz kérdéseket intézni a közös minisztériumhoz, vagy, a szakok szerint, annak illető tagjához; kérhet azoktól feleletet s felvilágosításokat: ugyanazért a közös minisztériumnak jogában álland, s midőn arra felszólittatik, köteles is leend, egyik bizottságnál ugy, mint a másiknál, megjelenni, felelni, és szóval vagy írásban, s ha az kár nélkül történhetik, a szükséges iratok előterjesztése mellett is, felvilágosításokat adni. 40. A közös költségvetés megállapítása leend e bizottságok feladatának évenként előforduló legfontosabb része. E költségvetést, mely egyedül azon költségekre terjedhet, a melyek az ezen közös ügyek megállapítására nézve alkotandó törvényben közöseknek lesznek kijelölve, a közös minisztérium, mind a két külön felelős minisztériumnak befolyásával, fogja készíteni, s ugy adja azt át mindenik bizottságnak külön. A bizottságok a fentebb körülirt mód szerint fogják azt külön tárgyalni, s észrevételeiket egymással Írásban közlik, s a mely pontra nézve nézeteik meg nem egyeznének, azt együttes ülésben szavazattal határozzák el. 41. Az ily módon megállapított költségvetés többé az egyes országok által tárgyalás alá nem vétethetik, hanem köteles mindenik azon arány szerint, mely (a javaslatunk 18, 19, 20, 21 és 22-dik pontjaiban körülirt módon) előre megállapittatott, a közös költségvetésből reá eső részt viselni. De mivel ezen közös költségekre nézve a kivetés, behajtás s az adórendszernek megállapítása, Magyarországra nézve, a magyar országgyűlés és magyar felelős minisztérium köréhez tartozik: a magyar minisztérium a magyar országgyűléshez terjesztendő költségvetésébe is fölveendi mindig azon öszszegeket, melyek a már megállapított közös költségvetésből az említett arány szerint Magyarországra esnek; csakhogy ezen rovatok, a mennyiségre nézve, vitatás alá többé nem vehetők. Behajtatván az ekként megállapított közös költségekre szükséges összeg a magyar felelős minisztérium által, a havonként befolyt államjövedelmekből a közös * költségek fedezésére szolgáló rész a magyar pénzügyminiszter által havonként a közös pénzügyminiszterhez áttétetik, azon arány szerint, a mely arányban áll a közös költségek összege az országos költségek összegéhez. A közös pénzügyminiszter felelős lesz az által vett összegnek a ki űzött czélokra leendő fordításáért, magában értődvén, hogy az, a ki ez összeg geket kezeli, szoros számadással fog tartozni. 42. Az efféle számadások megvizsgálása hasonlóul az említett bizottságokat illeti; azok e számadásokra nézve is a fentebb körülirt módon fognak eljárni. 43. Hasonló eljárás követendő minden egyéb tárgyakban is, melyek, mint közös ügyek, az érintett bizottságok köréhez tartoznak. Ezeket is a közös minisztérium mindenik bizottságnak külön adja be', a bizottságok külön tárgyalják, nézeteiket egymással Írásban közlik, és ha ily módon egymással meg nem egyezhetnének, akkor, mint fentebb mondatott, szavazó együttes ülésben határoznak. Magában értődik, hogy határozataik, a mennyiben fejedelmi jóváhagyás alá tartoznak, ő felségének fölterjesztendők, s ha ő felsége által megerősíttetnek, kötelező erővel birandanak. Az ily fejedelmi jóváhagyással megerősített határozatokat azonban ő felsége mindenik országgyűlésnek az illető külön felelős minisztérium által adatja tudtára. Azonhatározatokat, melyek a delegatiókban a fentirt módon 12* #