Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak

70 LXIX. SZÁM. 5. Ezelőtt Magyarországot illetőleg, mindazokra nézve, mik az érintett viszonyokra vonatkoznak, a magyar országgyűlés s a magyar király közegyetértéssel intézkedtek, és ez intézkedések megállapításánál más ország befolyással nem birt, mert a magyar király, mint az uralkodása alatt álló többi országok absolut fejedelme, azon országoknak érdekeiről és teendőiről absolut hatalommal rendelkezett. Most azonban, a legmagasabb trónbeszéd szerint, lényegesen változott a helyzet az által, hogy ő fölsége „alkotmányos jogokkal ruházta föl többi országait is" , azokat tehát absolut hatalommal ezentúl nem képviselheti, s azok alkotmányos befolyását nem mellőzheti. Kijelentette jelen országgyűlésünk is a válaszfeliratban, hogy ezt figyelembe veendi. 6. Irányadóknak tekintette az albizottság e szempontokat, midőn megbízatásához képest kijelöli a főelveket, melyek^véleménye szerint a közös viszonyok megállapításánál alapul szolgálnak, s ez elvek folytán összeállítja a készítendő javaslat vázlatát. Kiindulási pontja tehát e részben a pragmatica sanctio, melyet mind ő fölsége, legmagasabb trónbeszédében, mind az országgyűlés többszöri fölirataiban, közösen elismert kiindulási pontul tűzött ki. 7. A pragmatica sanctio szerint közös ugyan az uralkodó, a mennyiben Magyarország koronájais ugyanazon fejedelmet illeti, a ki a többi országokban is uralkodik: de még ez nem teszi szükségessé, hogy a fejedelem udvartartásának költségei közösen állapíttassanak meg. Ily közös megállapodást a pragmatica sanctióban kitűzött czél nem igényel, Magyarország alkotmányos önállásával pedig s a magyar király fejedelmi magas tekintélyével sokkal inkább megegyez, hogy a magyar országgyűlés, a felelős magyar minisztérium előterjesztésére külön szavazza meg a magyar király udvartartása költségeit. Se kár, se jogsérelem nem okoztatik ez által ő felsége többi országainak. Az udvartartás költségeinek megszavazását és kiszolgáltatását tehát közösügynek nem tekinthetjük. 8. A pragmatica sanctióból folyó közös és együttes védelemnek egyik eszköze a külügyek czélszerü vezetése. E czélszerü vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az ő fölsége uralkodása alatt álló öss&es országokat együtt illetik. Ezen külügyeket tehát mi is közöseknek tekintjük, s készek vagyunk azoknak közösen meghatározandó költségeihez azon arány szerint járulni, mely az alábbi 20, 21, 22, 23 és 24 pontokban körülirt módon fog megállapittatni. 9. A közös védelemnek másik eszköze a hadsereg s az arra vonatkozó intézkedések, egy szóval a hadüyy. 10. Tekintetbe véve mindazt, a mit fentebb különösen az 5. pont alatt elmondottunk, a hadügynek közösségére nézve következőket véljük, mint elveket, megállapitandóknak. 11. O felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai sértetlenül fenmaradván, mindaz, a mi az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, közös intézkedés alá tartozónak ismertetik el. 12. De a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítését s az ujonczok megajánlásának jogát, a megajaánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását, úgyszintén a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket, eddigi törvényeink alapján, mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében, az ország magának tartja fen. 13. Kijelenti továbbá az ország, hogy a védelmi rendszernek szabályozása vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. 14. A magyar hadsereg egyes tagjainak mindazon magyarországi polgári viszonyai, jogai és kötelezettségei fölött, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak, a magyar törvényhozás és illetőleg a magyar kormányzat fognak intézkedni. 15. A hadügynek összes költségei oly képen közösek, hogy azon arány, mely szerint ezen költségekhez Magyarország járulni fog, az elébbi 20. 21. 22. 23. és 24. pontokban körülirt előleges értekezés után, kölcsönös egyezkedés által, állapittatik meg. 16. A közös hadiköltségekhez nem számitandók azon hadiköltségek, melyeket ő fölségének a német szövetséghez tartozó országai, mint szövetségi tagok, tartoznak viselni. -«