Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak

LXIX. SZÁM. 71 17. A pénzügyet annyiban kivánjuk közösnek tekinteni, a mennyiben közösek lesznek azon költségek, melyek a fentebbiekben közösöknek elismert tárgyakra fordítandók. Ezt azonban ugy értelmezzük, hogy az emiitett tárgyakra megkívántató összes költségek közösen határoztassanak meg azon módon, mely a kezelésről szóló alábbi szakaszokban előadatik: de azon összegnek, mely e költségekből az alábbi 20. 21. 22. 23. és 24. pontokban körülirt módon megállapítandó arány szerint Magyarországra esik, kivetéséről, behajtásáról s az illető helyre leendő beszolgáltatásáról Magyarország gyűlése és felelős minisztériuma intézkedjenek oly módon, a mint a kezelésről szóló alábbi pontok megállapitják. 18. Magyarország minden egyéb államköltségeit a magyar felelős minisztérium előterjesztésére az országgyűlés alkotmányos utón fogja elhatározni; azokat, valamint minden egyéb adókat is a magyar minisztérium, minden idegen befolyás teljes kizárásával, saját felelőssége alatt, hajtja be és kezeli. 19. A mi azonban az indirect adókat illeti: miután az esetben, ha mindkét fél most vagy jövendőben czélszerünek tartandja, hogy az egyes országok között a közbenső vám- vagy zárvonalok föl ne állíttassanak, megtörténhetnék, hogy az egyik félnek határozatai által a másik résznek ily nemű jövedelmei megsemmisíttetnének: kész a magyar országgyűlés a másik részszel időről időre kötendő közös egyezkedés által állapítani meg oly elveket, melyek ezen eshetőségnek elejét vegyék. 20. Ezek azon tárgyak, melyeknek a fentirt módoni közössége a pragmatica sanctióból folyónak tekintethetik. Ha ezekre nézve mindkét fél egyetértésével megtörténik a megállapodás: kölcsönös alku által előre kell meghatározni azon arányt, mely szerint a magyar korona országai a sanctio pragmatica folytán közösöknek elismert ügyek terheit és költségeit viselendik. 21. Ezen alku s megállapítás oly módon történhetik, hogy egy részről a magyar korona országainak gyűlése, más részről ő felsége többi országainak gyűlése, mindenik a maga részéről, egy hasonló számú küldöttséget választ. E két küldöttség az illető felelős minisztériumok befolyásával, részletes adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az emiitett arányra nézve. 22. E javaslatot mindenik minisztérium az illető országgyűlés elé terjesztendi, hol az rendesen tárgyalandó. Mindenik országgyűlés az illető minisztériumok utján közlendi határozatait a másik országgyűléssel, s a két félnek ily módon eszközlendő megállapodásai szentesítés végettő felsége elé fognak terjesztetni. 23. Ha a két küldöttség a javaslatra nézve nem tudna egymással megegyezni: mindenik félnek véleménye mind a két országgyűlésnek elébe terjesztetik. Ha pedig a két országgyűlés nem tudna egymással kiegyezni: akkor a kérdést, az előterjesztett adatok alapján, ő felsége fogja eldönteni. 24. Az arányra nézve kötendő egyezkedés csak határozott időre terjedhet, annak eltöltével ismét ugyanazon módon uj egyezkedésnek leendhelye. 25. A mi a fentebb körülirt tárgyak kezelését illeti: megjegyezzük mindenek előtt, hogy az e részben ezelőtt törvényesen fenállott módnak megváltoztatása szorosan véve nem a pragmatica sanctióban meghatározott kötelezettségből foly, hanem a helyzetnek azon változása, melyet a fentebbi 5. pont alatt elmondtunk, teszi azt czélszerüvé. Kimondotta mind az 1861-ki, mind a jelen országgyűlés többszöri felirataiban, hogy Ő felsége többi országaival érintkezni akar, mint alkotmányos népekkel, mindkét fél függetlenségének megóvása mellett. Midőn tehát mi ez érintkezés módjára nézve javaslatot teszünk, mind az országgyűléseknek fentebbi kijelentéseit, mind a gyakorlati czélszerüség tekintetét egyaránt szemünk előtt kivánjuk tartani. 26. Előre bocsátjuk, hogy bármi legyen a közös ügyekre s azok mikénti kezelésérenézve az országgyűlés megállapodása: véleményünk szerint az tettleg életbe nem léphet mindaddig, mig az ország alkotmánya egész terjedelmében tettleg vissza nem állíttatik. És ez az egyik alapföltétele javaslatunknak. 27. A másik alapföltétel az, hogy a teljes alkotmányosság ő felsége többi országaiban és tar-