Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak

\ • LXIX. SZÁM. • 69 • ••-• • Jelentése a képviselőház hatvanhetes bizottsága albizottságának a közös viszonyok tárgyában. A képviselőház, folyó 1866. évi márczius 1-ső napján tartott üléséből, egy 67 tagból álló bizottságot küldött ki, a végett: hogy azon viszonyoknak, melyek Magyarországot a közös fejedelem uralkodása alatt álló többi országokkal közösen érdeklik, megállapítására s kezelésére nézve javaslatot készítsen. E bizottság az alulirt albizottságot bizta meg, hogy jelölje ki egyelőre a főelveket, s azoknak alapján készitse el a javaslat vázlatát. Az albizottság teljesítvén e föladatot, véleményét '] alatt ide zárva, a tisztelt küldöttségnek '/. ezennel bemutatja; megjegyezvén, hogy a küldöttség néhány tagja némely pontokra, különösen a kezelést illetőleg, a többség véleményétől eltérő nézeteit különvéleményképen írásban adta be, melyet 7 . alatt hasonlóul tisztelettel ide mellékelünk. "//. Az albizottság azzal is meg volt bizva, hogy bővebben és részletesen fejtse ki azon okokat és nézeteket, melyeknél fogva az október 20-diki diploma elfogadható nem volt. De miután a képviselőház válaszföliratában a leglényegesebb okok és nézetek, melyek az októberi diplomának el nem fogadását igazolják, már elsoroltattak: a bővebb és részletesebb fejtegetést nem vélte az albizottság e vázlat tartalmába iktatandónak, hanem jobbnak tartja azt külön föliratba foglalni, s e fölirati javaslatot akkor fogja elkészíteni, midőn a tisztelt bizottság a vázlat és annak elvei fölött már megállapodásra jutott. Kelt Pesten, az albizottságnak 1866. évi június 25-én tartott üléséből. Gróf Andrássy Gyula s. k. . - az albizottság elnöke. Csengery Antal s. t. az albizottság jegyzője. Véleménye a képviselőház hatvanhetes bizottsága albizottságának a közös viszonyok tárgyában. 1. Azon kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona országai, másrészről ő felségének többi országai és tartományai között jogilag fenáll, a pragmatica sanctión alapszik. 2. Megállapítván ez ünnepélyes alapszerződésa Habsburg-ház nőágának trónöröklési jogát, kimondotta egyszersmind, hogy azon országok és tartományok, melyek a megállapított öröklési rend szerint egy közös uralkodó alatt állanak, féloszthatlanul és elválhatlanul együtt birtoklandók. E határozottan kimondott elv folytán a közös biztosság és annak együttes erővel leendő védelme és fentartása oly közös és viszonyos kötelezettség, mely egyenesen a pragmatica sanctióból származik. 3. De ezen megállapított kötelezettség mellett határozottan kikötötte a pragmatica sanctio azon föltételt is, hogy Magyarország alkotmányos közjogi és belkormányzati önállása sértetlenül fentartassék. 4. E két alapeszmét kell tehát egyaránt tekintetbe vennünk azon viszonyok meghatározásánál, melyek Magyarországot a közös fejedelemuralkodása alatt álló többi országokkal közösen érdeklik. S valamint egyrészről kész volt Magyarország a múltban, ugy kész leend jövendőben is mindenkor teljesíteni mindazt, a mit a pragmatica sanctio szerint a közös biztosságnak együttes erőveli védelme és fentartása mulhatlanul megkíván, ugy másrészről oly kötelezettségeket, melyek e czélon túlterjednek, s annak elérésére nem elkerülhetlenül szükségesek, magára nem vállalhat.