Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-50. A számvevő bizottság jelentése a képviselőházhoz, az 1865 és 1866-ik évi pénztárnoki és háznagyi számadások vizsgálatának eredményéről

30 L. SZÁM, a valóságos kiadás csak 584,328 frtbanés 51 krban áll elő. Végre kivonatván a bevételi öszvegből a kiadási öszveg, a pénztári maradvány, a számadásnak és naplókönyvnek mai napon történt berekesz­tése után, általunk 27,627 frtban és 60 V 2 krban állapíttatott meg; és e maradvány, az elnökség ál­tal, az ide 5'/. alatt zárt nyugtatványhoz képest, az országos pénztárba visszafizettetett. Egyébiránt, miután az országgyűlésnek bizonytalan időre lett elnapoltatása miatt, a szem elő soha nem téveszthető takarékosság elvéből kiindulva, az összes tiszti és szolgai személyzetből csu­pán annyi egyénnek, mennyi az irattár és uj országház körüli felügyelésre okvetlenül szükséges, foly­tonos megtartása látszék czélszerünek: ezeknek fizetéseire , s a még függőben maradott építkezési költségekre nézve, elnökileg azon intézkedés történt, hogy azok, az elnökség utalványozásai folytán, az országos pénztárból lesznek időközileg fedezendők. Következnek most C) A háznagyi számadások. A háznagyi számadások, melyek összesen 6569 frtnyi és 61 krnyi kiadásokról szólanak, a múlt deczember—júniusi időszakra havonkint szerkesztvék, és 7 darabból állanak. Ezek közöl a deczember havi, s a pénztári bevétel 2. száma alatt foglalf számadásra nézve több rendű észrevételeink vannak. Jelesen a) Az 1. tételhez 1., ugy a 3. tételhez 3., 4. és 5., és a 9. tételhez 11. számok alatt csatolt számlák, azok által, a kiknek részére történtek a fizetések, nyugtatványozva nincsenek. Ez a hiány tehát pótlólag lesz helyre hozandó, s igy a számadás kiegészítendő. b) Az 5. és 7. tételek irányában — melyek együtt, ő cs. k. fölségének a fővárosban tartóz­kodása alatt a háznagy által tett különféle költségek gyanánt, 64 frtot és 40 krt rónak fel — azon nehézségünk van, hogy ezen kiadásoknak se szüksége kimutatva, se mennyisége legkisebb adattal is igazolva nincsen. A januarius havi számadás iránt különös észrevétel nem forog fen. A februárius havi számadás folytán, ennek 7. tételét, vagyis az öt öl tűzifa árát illetőleg, ugy szintén a marczius havi számadás nyomán, ennek 1. tételére, s ismét az 5, tétel alatt kitett kilencz öl tűzifa árára vonatkozólag, a számláknak nyugtatványoztatását kellőleg eszközöltük. Az április havi számadás két észrevétel alá esik. Nevezetesen a) A 7. tétel alatt, a képviselőház ülései alkalmával februárius és marczius hónapok folytán kivezényelve volt városi poroszlók dijzásául, 333. forint fizettetett ki. Hasonló czim alatti kiadások, a többi számadások során is, mind megelőzőleg, mint követőleg, kerülnek elő időnkint. Mi tehát ezek iránt a képviselőház figyelmét oly czélból hívjuk fel, hogy alkalma legyen, ezen felügyeleti és disz­őrségnek jövőre nézve leendő szabályozásáról, belátása szerint, rendelkeznie. b) A 21-től 26-ig terjedő tételek szerint, a hat terem-biztos részére, nyári ruházat fejében, egyenkint 80 frt, s igy összesen 480 frt engedélyeztetett. Erre nézve nekünk nem csak az a nehézsé­* günk támadt, miszerint a ruhák árát nem sokalnunk nem lehetett; hanem főkép az is, hogy sehol se találhattunk nyomára, ki által és mily indokból történt legyen az engedélyezés. S feleletül háznagy Kovách László ur azon felvilágosítást adta, miképen az engedélyezés a költségvetési bizottság által vé­leményeztetett ugyan, de annak jelentéséből tévedésből kihagyatott, s igy a házban sem tárgvaltatha­tott; zsinórmértékül pedig az 1861-diki eljárás vétetett fel, mikor a terembiztosok számára, ruházati költség fejében, ugyanennyi öszveg lön utalványozva. Mellőzve tehát azt, miszerint az 1861-diki példa, a midőn egyéb ruházat vagy e czim alatti pótlék nem adatott, a jelenlegi esetben, melyben a téli ru­hákkal már ellátott terembiztosoknak csupán nyári öltönyei jöhettek számításba, nem épen alkalmaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom