Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-49. Fölirata a magyar országgyülésnek az 1866. november 17-kén kelt legmagasabb királyi leiratra

24 XLIX; SZÁM. űzött honfitársaink érdekében, s fáj'dalom, még e kérelmünk is teljesületlen maradt. Megújítjuk e ké­relmet, s hódoló tisztelettel kérjük Fölségedet, adja vissza e honfitársainkat hazájoknak és családjaik­nak. A kiegyenlítésnek megnyugtató hatása csak engesztelődés által remélhető, s ez annál könnyebb és valószinubb, minél kevesebb honpolgár kebelében marad fen fájdalom és keserűség. Ezek azok, a miket Fölségednek legközelebb hozzánk küldött kegyelmes királyi leiratára őszinte bizalommal előadni kötelességünknek tartottunk. Ragaszkodunk e részben mindazokhoz, a mi­ket alkotmányunk visszaállítására s a jogfolytonosság teljes életbe léptetésére nézve eddigi fölirataink­ban előadtunk. Csak e kérelmek teljesítése nyugtathatja meg a nemzetet; csak az tesz minket képe­sekké a törvényhozás terén ránk váró legszentebb kötelességünk teljesítésére ; csak az nyújthat re­ményt a kiegyenlítés áldást hozó sikeréhez. Ugyanazért e jogos kivánatainktól semmi részben nem állhatunk el: mert azt törvényhozói állásunk, a törvény, az alkotmányosság, hazánknak és a trón­nak érdeke, s lelkiismeretünk egyaránt tiltják. é Ne tagadja meg Fölséged a nemzet kivánatát; ne kösse alkotmányunk visszaállítását föl­tételekhez, a melyek fölött, az alkotmány visszaállítása nélkül, ugy sem volnánk jogosítva a törvény­hozás terén határozni! Vegye kegyelmesen fontolóra, hogy a pragmatica sanctióban a nemzet jogai­nak, alkotmányának fentartása a trónöröklés megállapításával viszonos, és semmi egyéb föltételhez nincsen kötve! Ne halaszsza kérelmünk teljesitését, melyet nem csak a jog és törvény követel, hanem csak a jog és törvény követel, hanem a trón és haza érdeke, s a válságos idők intő szava egy­aránt sürget! Örömmel üdvözöltük mi Fölségednek azon legmagasabb fejedelmi elhatározását, hogy egész birodalmában alkotmányosan akar kormányozni; örömmel látjuk legközelebb hozzánk bocsátott ke­gyelmes leiratában is, hogy az alkotmányosság egyik alapföltételét, a felelős minisztériumot többi országaiba és tartományaiba is be akarja vinni. Meg vagyunk győződve, hogy egyedül ezen ut lehet az, melyen Fölséged a trón biztosságát s az állam erejét és hatalmát megszilárdíthatja. Mert csak így lesz elérhető, hogy minden egyes ország, midőn külveszélyek ellen áldozatkészséggel védi az álla­mot, egyszersmind saját jogait és alkotmányát védje, s egyik országnak szabadsága a többiek szabad­ságának is támaszul szolgáljon. Nem lehet, hogy a midőn Fölséged e magas czél elérésére törekszik, a századok óta fenállott, s ünnepélyes alapszerződés által biztosított magyar alkotmány teljes visszaállítását megtagadja! Nem lehet, hogy Fölséged kegyelmesen figyelembe ne vegye azon közjogi alapelvet, mely szerint jogilag fenálló törvényeket, mig a törvényhozás rendes utján el nem töröltetnek, sértetlenül fentartani s végre­hajtani a hatalomnak első és legszentebb teendője! Nem lehet, hogy Fölséged ezen elv mellőzésé­vel megingassa népeinek hitét és bizalmát alkotmányos szabadságuk biztos jövője iránt! Adja vissza tehát Fölséged mindenekelőtt alkotmányos szabadságát a magyar nemzetnek, hogy az, jogaiban biztosítva, egyetértésben megszilárdulhasson, anyagi erejében gyarapodhassak, s biztos támasza lehessen Fölséged trónjának is minden veszélyek közt! Költ szab. kir. Pest városában ezer nyolczszász hatvanhatodik év karácson hava huszadik napján tartott országos üléseinkből. Kik egyébiránt mély tisztelettel vagyunk Császári Királyi Fölségednek legalázatosabb szolgái Gr. Cziráky János s. k. Szentiványi Károly s. k. a főrendiház másod elnöke. a képviselőház elnöke. Szlávy József s. k. Tóth Vilmos s. k. a főrendiház jegyzője. a képviselőház jegyzője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom