Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-50. A számvevő bizottság jelentése a képviselőházhoz, az 1865 és 1866-ik évi pénztárnoki és háznagyi számadások vizsgálatának eredményéről
L. SZÁM. 25 aO. szám. (LXXXV. ÜLÉS, 575. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentés a képviselőházhoz, az 1865 és 1866-ik évi pénztárnoki és háznagyi számadások vizsgálatának eredményéről, /-tői 13/dg terjedő mellékletekkel, a számvevő bizottságtól. A képviselőház, folyó évi június 9-ről 457. számmal kelt végzésénél fogva, a fél évi számadások megvizsgálását rendelvén el: ennek eszközlésével, az ugyanazon hó 12-dikei ülés jegyzőkönyvének 472-ik száma alatt, bennünket méltóztatott megbizni. I Ezenkivül, a június 11-én hozott 465. számú határozat következtében, arra is lettünk utasítva, hogy az 1861. évi képviselőházi számvevő bizottság jelentését, mely az akkori országgyűlésnek eloszlatása miatt tárgyalatlanul az országos levéltárba tétetett be, az illető számadási iratokkal együtt vegyük kezünkhöz, és terjeszszük a háznak elébe. Közbejött végre a június 24-ről kiadott királyi k. leirat, mely által az országgyűlés június 26-án váratlanul elnapoltatott. Ezen elnapolás bizonytalan időre, s a nélkül történt, hogy a képviselőház a számadásokra nézve véglegesen intézkedhetett volna. Miután pedig, az elnapolás folytán, a fél éven tói terjedő számadásoknak is megvizsgálása, és a pénztári állapot végleges tisztába hozatala szintén elkerülhetlenné vált: nem lehetett nem teljesítnünk a ház tisztelt elnökségének abbeli felhívását, hogy munkálatunkat, a képviselőház utólagos jóváhagyása reményében, az eddigi összes számadások megbirálására terjeszszük ki, és a pénztár eddigi állásának teljes képét, mint egy összefüggő egészet,. foglaljuk bejelentésünkbe. < Ezek során tehát mindenekelőtt az 1861-ik évi számvevő bizottságnak jelentését, az ahhoz, tartozó pénztárnoki számadással és egyéb okiratokkal együtt, az •/. alatti mellékletben van szerencsénk benyújtani. Ezen jelentésből kiviláglik, hogy a kérdésben forgó számadások annak idejében a bizottság által kellőleg megvizsgáltattak, s azok irányában már csak a képviselőháznak végleges rendelkezése hiányzik. Áttérünk most a folyamatban levő országgyűlés alatti számadások vizsgálatának eredményére. Az előttünk felmutatott pénztárnoki számadás valódilag nem képez rendszeres számadást, nem még csak olyan rovatonkint egybeszerkesztett számadást se, a milyen az 1861-dik évbeli volt. A pénztárnoki számadás ezúttal csak letisztázott másolata a pénztárnoki naplókönyvnek, a melybe a bevételek és kiadások naponkint, és sorozatos következés szerint, igtattattak be. De egyfelől a rendszeres számadás elkészítése, kivált a pénztárnoknak épen ez utolsó napokban összetolult nagyobb számú foglalkozásai közepett, jóval hosszabb időközt igényel vala, semmint azt bevárnunk lehetett volna. Másfelől a pénztári állapot kiderítése és a maradvány megállapítása sem látszék oly huzamos időre elhalaszthatónak. S mivel a valóságos bevétel és kiadás tisztába hozatala, mely fő czéljául tekinthető a számadás megvizsgálásának, elvégre ez utón is eszközölhető vala: nem mulaszthattuk el, az említett napló-alaku KÉPVH. IROMÁNYOK. 186%. II. 4
