Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-49. Fölirata a magyar országgyülésnek az 1866. november 17-kén kelt legmagasabb királyi leiratra

XLIX. SZÁM. 23 visszaállítását kértük, s e kérelmünk a királyi leirat által nem teljesíttetett. Időhöz és föltételekhez van abban az is kötve, a mi határozottan meg nem tagadtatott; pedig a jogilag fenálló törvények fentartá­sát és teljesítését más időre halasztani, vagy ezután teljesitendő föltételekhez kötni, nem csak a mi alkotmányunkkal, hanem átalában a törvényesség és alkotmányosság alapelveivel ellenkezik. Hódoló tisztelettel kérjük Fölségedet, ne tegye alkotmányunk visszaállításának s a jogfoly­tonosság életbe léptetésének halasztásával lehetetlenné a megnyugtató kiegyenlités nagy művét. Mig alkotmányon kivül állunk: a törvényhozásnak alkotmányos jogát nem gyakorolhatjuk. Czélra vezetők csak oly egyezkedések lehetnek, melyek a nemzet és fejedelem között az alkotmány alapján történnek. Absolut hatalom egy részről, alkotmányos szabadságától megfosztott nemzet más részről, megnyugtató, tartós és maradandó megoldáshoz jutni soha sem fognak. Nekünk azt a jog'ot, hogy a trón és haza érdekében a fejedelemmel, mint a törvényhozás másik részével, egyezkedjünk, az alkotmány adja, s alkotmány nélkül e jognak gyakorlása nem nyugszik biztos alapon. Vannak helyzetek az államok életében, a melyeket hosszasan fentartani lehetetlen, a nélkül, hogy veszélyt hozók ne legyenek. Vannak helyzetek, melyek ujabb bonyodalmak nélkül is megmér­gezik, fölemésztik az állam erejét, s képtelenné teszik azt, hogy erősebb rázkódtatásoknak cllentálljon, vagy ily rázkódtatások után magát fokáig fentarthassa. Ilyen állapot az, ha valamely államnak bérvi­szonyai sok ideig ziláltak, rendezetlenek, ha az egésznek, mint az egyeseknek, anyagi ereje ki Van merítve, hite és bizalma meg van ingatva. Hol találjon biztos támaszt a trón és állam, ha saját népei nem birnak támaszul szolgálni? Minden időben veszélyes ily állapot; de veszélyes az kivált korunkban, midőn elintézetlen nagy -kérdések, fölizgatott érdekek és kedélyek minden oldalról végtelen bonyodal­makkal fenyegetik Európa népeit. Bel viszonyaink, sőt Fölséged egész birodalmának viszonyai sincsenek oly szilárd és rende­zett állapotban, hogy teljes biztosság érzetével, nyugodtan nézhessünk azon eshetőségek elé, melye­ket a külbonyodalmak s a ki nem számitható véletleif hozhatnak reánk. Sok, igen sok, a mi mulhat­lanul és gyorsan teendő, s a minek elhalasztására talán már nincs idő. Ne engedje Fölséged, hogy a bekövetkezhető események ily állapotban találjanak bennünket; nyújtson módot és alkalmat a meg­nyugtató kiegyenlités eszközlésére, saját belviszonyainknak oly rendezésére, mely az egésznek ugy, mint az egyeseknek már kimerült annyági erejét s jóllétét a vég sülyedéstől megmentse, sőt u lehe­tőségig emelje és kifejtse, s hazánk minden nemzetiségű és vallású polgárainak igazságos, méltányos és megnyugtató kielégítése által az országot ismét erőssé tegye, hogy ingatlan támasza lehessen a a trónnak és államnak. y E czél elérésére mindenekelőtt mulhatlanul szükséges, mint eddigi föliratainkban is kifej­tettük, alkotmányunknak azonnali teljes visszaállítása s a jogfolytonosság tettleg életbe léptetése. Midőn tehát ezt kérjük és ismételve sürgetjük: saját hazánknak, Fölségednek s uralkodó házának és egész birodalmának érdekében teszszük azt. Kivanatunk jogossága törvényeken alapszik és azon alapszerződésen, mely a közöttünk és Fölséged uralkodó háza között fenálló kölcsönös jogviszonyok­nak is alapja; alapszik az alkotmányosság átalános elvén, salapszik a czélszerüségen is, melyet a jelen politikai helyzet s a könnyen bekövetkezhető események óvatos figyelembe vétele igazol. A legmagasabb királyi leirat azon részét, mely a közös érdekekből eredő viszonyokra s a tizenöt tagú albizottság javaslatára tesz észrevételeket, jelenleg nem vehetjük tárgyalás alá. A kép­viselőház folyó évi márczius 1-én hatvanhét tagból álló küldöttséget bízott meg e tárgyban. E kül­döttség nevezte ki saját kebeléből az emiitett albizottságot, melynek munkája ez okból a hatvanhetes küldöttség által lesz előbb tárgyalandó, s mihozzánk ennek véleménye fog beadatni. Ennélfogva mi a legmagasabb királyi leirat emiitett észrevételei iránt is csak akkor adhatjuk elő nézeteinket, ha majd azon helyzetben leszünk, hogy az egész javaslat fölött országgyülésileg tanácskozhatunk és hatá­rozhatunk. Ismételve terjesztettünk föl kérelmet Fölségedhez, politikai vádak folytán elitélt vagy szám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom