Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-133. Jelentése az 1865-dik évi országgyülés képviselőháza által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság alválasztmányának

CXXXIII. SZÁM. 267 rósz felosztás van Beregmegyében is, hol majd 80 ezer, és compact téren lakó ruthenekből igen könynyü két választókerületet alkotni, hogy egyik választóhely Szolyván, másik valahol Krajhyán lenne • azonban ittaruthenek magyarokkal összevegyitve, és a választó helyek magyar helységekre vannak téve, minek szomorú következményei minden választáson megvannak. 1849-ben, mint hallottuk, Munkácson a választó ruthenek szétkergettettek, elszalasztattak, és igy követjelöltjöket meg nem válasathatták; jelenleg is, mint hallani, hasonló választás történt Beregben. A 2. pontot igazolja az, hogy a választó hely több kerületben ennek szélére tétetett, annyira, hogy a választónak tulrészről 8 — 10 mértföldnyi utat kell tennie oda; holott ha a választóhely a középpontban van, fele ut megnyeretik. Miért is, miután több helyütt a ruthenek közt a választó kerületek megalakítása- és a választóhely kijelölésében elhamarkodásnak nyilvános jelei vannak: a 3. pont szerint szükséges, hogy az alakítandó kerület saját intelligentiája által legyen képviselve, valamint a községek elöljárói is részt vegyenek, és ha ezeknek ez ügybe beleszólásuk és döntő szavuk lesz, akkor köztünk több választó kerület sokkal czélszerübben fog elrendeztetni, mint jelenleg van megalakítva. Az 5-ik pontra okot szolgáltatott az, hogy a sz. biró a maga állásánál és* tekintélyénél fogva nagy hatást gyakorolhat a népre, különösen a ruthen népre, mely, mint a történelemből tudjuk, a régi társas viszonyok igazságtalansága miatt sokkal többet szenvedett, mint bármely más népfaj : e miatt elvesztette az aristokratiáját, szószólója nem volt, s azért mintegy szolgaságban nőtt. O a régi idők szerint most is a szolgabirát omnipotentiának nézi, kinek egy nézése képes a választót meggyőződése ellen birni. Hátha a szolgabíró, felejtve a maga állását és viszszaélve a maga tekintélyével, terrorismussal lép fel : akkor egész járását képes maga után rántani. így bár minő kedves jelöltje volna a népnek, és bár mikép szeretné is ezt megválasztani, ilj abnormis eljárás mellett kénytelen szolgabírójának engedelmeskedni. Mi ugy hiszszük, hogy a tiszti karnak kötelessége volna a csendre és rendre felügyelni a választanoknál, a népet a jogok ismeretébe és gyakorlatába lassan bevezetni, és őrködni, hogy a legszabadabban válaszszon, mert alkotmányos országban kötelességünk volna szabad polgárokat, nem pedig szolgai jellemű lényeket nevelni. A képviselők tárgyában mennyire alapos alázaton esedezésünk, könnyű abból megítélni, hogy a majd fél millió ruthen népből eddig tudtunkkal csak 3 képviselő van. Máramarosból, hol körülbelül 110 ezer ruthen lakik, csak egy képviselő van. Beregből, 80 ezer ruthenből egy sincs, pedig volt jelöltjük, országoshirü magyarító Mészáros Károly, elüttetett, de Ungmegyéből— 60 ezer ruthen — egy képviselő. Zemplénből— 55 ezer — egy sincs.A Sáros-, Szepes-, Abaujban lakó ruthenekről semmi tudomásunk. Semmi ellenvetés ez ellen az, hogy talán nincsenek köztünk arra érdemes és képes egyéneink : igen is van akármennyi, csak lehetne megválasztani. III. Ha a független és felelős magyar minisztérium mellett a tisztválasztás, megyei municipiumok megmaradnak, ez esetben a tisztikar választása tárgyában alázatos esedezésünk a következő: 1. Azon szolgabirói járásokban, hol tiszán ruthen nép lakik, vagy átalános többséget képez, az ő vallása- és nemzetiségéből, a mennyire telik, adassanak a tisztviselők. 2. Ily járások számára a tisztviselőknek a főispánáltalikijelölésében, ésilletőleg megválasztásában a járásbeli lelkészek és községi képviselők részt vegyenek, e részvételben őket mellőzni tilos legyen 3. Egyik járásbeli intelligentia és községi képviselők más járás részére tisztviselők megválasztásában részt ne vegyenek. 4. Bent a járásokban, és pedig azok középpontján a főispán által kinevezett bizottság előtt, melyben a járás az ő érelmisége által feles számmal legyen képviselve, volna a tisztikar megválasztandó. 5. Csak a központi tisztviselők, u. m. alispánok, jegyzők, törvényszéki ülnökök, tiszti ügyészek volnának a megyeháznál, és pedig nem választók, hanem községi képviselők által, megválasztandók nemzetiségök arányához képest. 34*