Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-133. Jelentése az 1865-dik évi országgyülés képviselőháza által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság alválasztmányának
2 66 CXXXIIL SZÁM. illetlenségek eltávolítása tekintetéből könyörgésünk: e féltett kincseket a ruthenek számára biztosítani. E tárgy hazánkban — hol annyi sok a vallás és nemzetiség — különös figyelmet igényel. Okulva tehát az életből, mint legbölcsebb gyakorlati iskolából, hogy mennyire ügyeksz k egyik elem a másikát a jogok gyakorlatából kiszorítani vagy egészen elütni , ez okból mi ruthenek bátrak vagyunk azon legalázatosabb esedezésünket a legkegyesebb honatyák elé juttatni, miszerint következő pontokat — ha és a mennyire azok a kor kivánataival, kedves hazánk körülményeivel megegyeztethetők — törvény erejére emelni kegyesen méltóztatnának. Úgymint: I. Miután Máramarosmegyében a 110 ezer főnyi ruthen nép átalános többség, és a román népfaj a többi nemzetiségekkel együtt csak harmadát teszi a népességnek, az 184 7 / 8 . évben behozott demokratikus alkotmány és nemzetiségek egyenjogúsága értelmében alázatosan esedezünk, hogy e megyében meg a főispánok egyszer ruthen, másod izben pedig román vagy más nemzetiségből legyenek. II. A képviselők megválasztására nézve esedezünk, hogy a népképviselet nemzetiségek alapjára legyen fektetve, hogy igy minden nemzetiség számához képest képviselve legyen saját emberei által a törvényhozásban, s igy legyen módjok magokat kihallgattatni, bajaikat orvosoltatni, méltányos vagy jogos kívánságaikat az uralkodó viszonyokhoz alkalmazottan érvényre juttatni, esne legyen panasz, hogy szóhoz nem juthattak. Ezeknek értelmében : 1. Ruthenek részére a választókerületektiszta ruthen nemzetiségből alakuljanak, és állok ruthen nemzetiségű képviselők megválasztandók, és igy Máramarosmegyében a többséget alkotó 110 ezer ruthenbó'l legalább három, és pedig a técsői, huszti és ökörmezői választókerületekből csak ruthen nemzetiségű képviselő legyen megválasztható. 2. A választási hely a kerület középpontján legyen. 3. A választó kerületeket alakító, a megye által kinevezett küldöttségben a ruthen értelmiség és a községek képviselői részt vegyenek. 4. Kiki csak a maga kerületében legyen választó, más kerületben se erkölcsi, se anyagi befolyást ne gyakoroljon. 5. A tisztviselőknek terrorismussal vagy korteskedéssel a választásokig hatni tiszti állomásuk elvesztése alatt tilos. Az első pontra nézve indokunk az, hogy a ruthenek itt a Kárpát hegyek közt compact lakosságot képeznek annyira, hogy igen könnyű dolog tiszta ruthenekből választó kerületeket alakítaniEgyébiránt minden nemzetiségre nézve, ha ebből egy kerület kitelik, e szabályt jó volna felállítani, t. i. ha valamely megyében egy nemzetiségből a választó kerület kitelik, soha több elemből, vagyis magyar szláv, német nemzetiségből a kerületet alkotni nem kellene. Ezt igazolja a tapasztalás, mert ezen különféle elemek már a nemzetiségi érdek- vagy tekintetből a megválasztandó követ irányában való nézetekben össze nem férnek, czivakodást, verekedést, vérengzést,mint számtalan példa van, idéznek elő, mit a nemzetiségek elvére alapított népképviselet megelőzne és eltávolitana. Több ily roszul felosztott kerületben bekövetkezett szomorú választások nagyon megingatták a polgárok közt a testvéri szeretetet. Különös figyelmet érdemel e tekintetben a fél milliónyi ruthen nép, mely miután többnyire Beszkid alatt él, a határos Gallicziával folytonos összeköttetésben lévén, e miatt politikai kisérleteknek van kitéve,másrészt pedig mint határszéli nép örökös katonai átmenetek által aránylag igen meg van terhelve, ezenkívül pedig a hegy sovány földnek háladatlansága is lehangolólag.hat e népre ; mégis mind e mostoha körülmények közt a közterhek viselésében legengedelmesb polgárok. Már e tekintetből is, nem hallgatva az egyenjogú ságra, szükséges volna tisztán őbelőlök választó kerületeket alkotni, csak azért is, hogy e nép önállólag, függetlenül gyakorolja a választási jogot, és ez által megengedni és megmutatni azt, hogy ő valóban alkotmányos országban lakik, hol számára nem csak kötelességek, hanem jogok is vannak; de midőn ő sokszor más elem, sokkal kisebb párt által a maga jelöltjétől, vagy e jog gyakorlatától elüttetik, minő fogalma lesz akkor e jogról? Az, hogy számára itten nincs választási jog. Tudtunkra a többi közt ily
