Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-87. Törvényczikk a magyar korona országai és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról s ezek elintézésének módjáról
162 LXXXVIÍ. SZÁM. . delmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerzö'dések tekintetében fölmerülhető intézkedések, mindkét fél minisztériumával egyetértésben és azok beleegyezése mellett, a közös külügyminiszter teendői közé tartoznak. A nem zetközi szerződéseket mindenik minisztérium saját törvényhozásával közli. Ezen külügyeket tehát Magyarország is közöseknekftekinti, s kész azoknak közösen meghatározandó költségeihez azon arány szerint járulni, mely az alábbi 18, 19, 20, 21 és 22 pontokban körülirt módon fog megállapittatni. 9. A közös védelemnek másik eszköze a hadsereg s az arra vonatkozó intézkedések, egy szóval : a hadügy. 10. Tekintetbe véve mindazt, a mi fentebb, különösen az 5. pont alatt elmondatott, a hadügynek közösségére nézve következő elvek állapíttatnak meg. 11. O felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, a mi az egész hadseregnek és igy a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészitő részének, egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, ő felsége által intézendőnek ismertetik el, 12. De a magyar hadseregnek időnkinti kiegészítését s az ujonczok megajánlásának jogát, a megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását, ugy szintén a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket, eddigi törvényeink alapján, mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében, az ország magának tartja fen. 13. Kijelenti továbbá az ország, hogy a védelmi rendszernek megállapítása vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével,történhetik. Miután azonban az ily megállapítás épen ugy, mint a későbbi átalakítás is, csak egyenlő elvek szerint eszközölhető czélszerüen: ennélfogva minden ily esetben, a minisztérium előleges megállapodása után, egyenlő elvekből kiinduló javaslat fog terjesztetni mindkét törvényhozás elé. A törvényhozások nézeteiben netalán fölmerülhető különbségek kiegyenlítése végett a két törvényhozás egymással küldöttségek által érintkezik. 14. A magyar hadsereg egyes tagjainak mindazon magyarországi polgári viszonyai, jogai és kötelezettségei fölött, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak, amagyar törvényhozás és illetőleg a magyar kormányzat fognak intézkedni. 15. A hadügynek összes költségei olyképen közösek, hogy azon arány, mely szerint ezen költségekhez Magyarország járulni fog, az alábbi 18, 19, 20, 21. és 22. pontokban körülirt előleges értekezés után, kölcsönös egyezkedés által állapittatik meg. 16.A pénzügyet annyiban ismeri a magyar országgyűlés közösnek, amennyiben közösek lesznek azon költségek, melyek a fentebbiekben közöseknek elismert tárgyakra fordítandók. Ez azonban ugy értelmezendő, hogy az említett tárgyakra megkívántató összes költségek közösen határoztassanak meg azon módon, mely a kezelésről szóló alábbi szakaszokban előadatik ; de azon összegnek, mely a költségekből az alábbi 18, 19, 20, 21. és 22. pontokban körülirt módon megállapítandó arány «. szerint Magyarországra esik, kivetéséről, behajtásáról s az illető helyre leendő beszolgáltatásáról Magyarország gyűlése és felelősminiszteriuma fognak intézkedni, olymódon, a mint a kezelésről szóló alábbi pontok megállapítják. 17. Magyarország minden egyéb államköltségét, a magyar felelős minisztérium előterjesztésére, az országgyűlés alkotmányos utón fogja elhatározni; azokat, mint átalában minden adót, a magyar minisztérium, minden idegen befolyás teljes kizárásával, saját felelőssége alatt, veti ki, hajtja be és kezeli. 18. Ezek azon tárgyak, melyeknek a fentirt módon közössége a pragmatica sanctióból folyónak tekintetik. Ha ezekre nézve mindkét fél egyetértésével megtörténik a megállapodás: kölcsönös alku által előre kell meghatározni azon arányt, mely szerint a magyar korona országai a sanctio pragmatica folytán közöseknek elismert ügyek terheit és költségeit viselendik. 19. Ezen alku s megállapítás oly módon.történik, hogy egy részről a magyar korona országainak gyűlése, más részről ő fölsége többi országainak gyűlése, mindenik a maga részéről, egy hasonló
