Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-87. Törvényczikk a magyar korona országai és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról s ezek elintézésének módjáról
LXXXVII. SZÁM. 163 számú küldöttséget választ. E két küldöttség, az illető felelős minisztériumok befolyásával, részletes adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az emiitett arányra nézve. 20. E javaslatot mindenik minisztérium az illető országgyűlés elé terjesztendi, hol az rendesen tárgyalandó. Mindenik országgyűlés az illető minisztériumok utján közlendi határozatait a másik országgyűléssel, s a két félnek ily módon eszközlendó' megállapodásai szentesités végett ő felsége elé fognak terjesztetni. 21. Ha a két küldöttség a javaslatra nézve nem tudna egymással megegyezni: mindenik félnek véleménye mind a két országgyűlésnek elébe terjesztetik. Ha pedig a két országgyűlés nem tud" na egymással kiegyezni: akkor a kérdést, az előterjesztett adatok alapján, ő felsége fogja eldönteni. 22. Az arányra nézve kötendő egyezkedés csak határozott időre terjedhet; annak eltöltével ismét ugyanazon módon uj egyezkedésnek leend helye. 23. A mi a fentebb körülirt tárgyak kezelését illeti: az e részben ezelőtt törvényesen fenállott módnak megváltoztatása szorosan véve nem a pragmatica sanctióban meghatározott kötelezettségből foly, hanem a helyzetnek azon változása, mely a fentebbi 5. pont alatt elmondatott, teszi azt czélszerüvé. Kimondja az országgyűlés, hogy ő felsége többi országaival érintkezni akar, mint alkotmányos népekkel, mindkét fél függetlenségének megóvása mellett. 24. Ez levén a jelen határozat indoka és czélja, önként következik, hogy annak egyik alapföltételét Magyarország alkotmányának fentartásaképezi. 25. A másik 'alapföltétel az, hogy a teljes alkotmányosság ő felsége többi országaiban és tartományaiban is életbe lépjen: mert Magyarország csak azon országok alkotmányos képviseletével léphet bármi közös viszonyokra nézve érintkezésbe. S ő felsége maga is azért kivánta ez ügyek tárgyalásának eddigi módját megváltoztatni, mert alkotmányos jogokkal ruházta föl többi országait is, s a közös ügyek kezelésénél ezek alkotmányszerü befolyását nem tartja mellőzhetőnek. 26. Ezen két alapfeltétel mellett a közösügyek kezelési módja a következő lenne. 27. Egy közös minisztériumot kell felállítani azon tárgyakra nézve, melyek, mint valósággal közösek, se a magyar korona országainak, se ő felsége többi országainak külön kormányzata alá nem tartoznak. E minisztérium a közös ügyek mellett se egyik, se másik résznek külön kormányzata ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakorolhat. Felelős lesz e minisztérium minden tagja mindazokra nézve, a mik köréhez tartoznak, felelős lesz az egész minisztérium is együtt, oly hivatalos intézkedéseire nézve, melyeket együtt állapított meg. 28. A közös ügyek azon részére nézve, mely nem tisztán a kormányzat köréhez tartozik, Magyarország se teljes birodalmi tanácsot, se bármi néven nevezhető közös vagy középponti parlamentet czélszerünek nem tart, s ezeknek egyikét sem fogadja el; hanem ahhoz ragaszkodik, hogy, miután ő felsége legmagasabb ti'ónbeszéde szerint is, közös kiindulási pont a pragmatica sanctio: egy részről a magyar korona országai együtt, más részről ő felsége többi országai és tartományai együtt ugy tekintessenek, mint két külön s teljesen egyenjogú fél. Következve: a két fél között a közös ügyek kezelésére nézve mellŐzhetlen föltétel a teljes paritás. 29. Ezen paritás elvénél fogva Magyarország részéről a magyar országgyűlés válaszszon saját kebeléből egy meghatározott számú bizottságot (delegatio) és pedig [az országgyűlés mindenik házából. Válaszszanak ő felsége többi országai és tartományai is hasonlóul alkotmányos módon egy épen annyi tagból álló bizottságot a magok részéről. Ezen bizottságok tagjainak száma a részletek tárgyalásakor fog meghatároztatni. Most csak anynyi mondatik ki, hogy ezen szám egy-egy részről hatvanat meg nem haladhat. 30. E bizottságok csak egy évre, vagyis az országgyűlésnek egy ülésszakára választandók, s az év leteltével, vagyis az uj ülésszak kezdetével, azoknak minden hatásköre teljesen megszűnik. Tagjaik azonban ismét megválaszthatok. 31. A bizottságok mindegyike külön, saját kebeléből, szabadon választja elnökét, tollvivő21* ••.'•'•<••..•'
