Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-85. Dalmát-, Horvát- és Tótországok országos küldöttségének a küldöttség elutazása előtt átadott utolsó válaszirata
146 LXXXV. SZÁM. \ . • .. Érdekes lesz megtudni, hogyan viselték magokat a háromegy királysá g kk-ai és rr-ei ezen legfelsőbb rendeletek irányában. Már fölebb emiitettük, hogy a királyné, 1777-ki szept. 5-kén kelt leiratában tudatta határozatait a kk-kal és rr-kel Fiúménak Horvátországba keblezéséről, a fiumei kormányzóság fölállitásáról, Szeverinmegye szervezéséró'l stb., s hogy fölszólitá őket ebbeli nemes szándokainak előmozdítására. A háromegy királyság kk-ai és rr-ei, Zágrábban egybegyűlvén, nagy örömmel és köszönettel fogadták a mondott királyi üzenetet s érzelmeiket Fiúménak s a többi tengermelléknek Horvátországba keblezése iránt 1777-ki október 27-kén kelt külön fölterjesztésökben következő szavakkal tolmácsolák: ,,Legalem hanc et vére maternam Majestatis vestrae ss. providentiam („ut scilicet urbs et portus Fluminensis immediate regno huic Croatiae incorporentur"), velut caeteroquin ad eífectum regni legum . . . cum effectu benigne et materne praesusceptam de genu humillime veneramur, et Majestatis vestrae ssmae, dominae nostrae clementissimae immortales et in animis nostris nunquam intermorituras humillimas agimus gratias, devotis animis et homagialibüs votis nostris id exoptantes, ut altissime intenta et suscepta commercii promotio ex parte t quoque nostra pro omni virium possibilitate homagialiter secundanda eífectus quam maximos producat." Azonban, mig a horvát kk-ok és rr-ek örömmel vették a hirt Fiume s a horvát tengermellék bekeblezéséről, nem hagyták észrevétel nélkül az üzenetet a fiumei kormányzóság fölállitásáról. Ezen hatóságot, mely a triesztinek módjára szerveztetett, idegen, s a magyar-horvát alkotmány előtt ismeretlen intézménynek tekintették: miért is fölírtak ő fölségéhez: „Ut neoincorporatae partes non guberniali fluminensi, aut alteri cuicunque directioni, sed ordinariae in sensu et intellectu legum regni administrationi subjaceant subordirenturque." Hasonlóképen óvást tettek minden következtetés ellen a királyság joga és hatalma hátrányára a horvát tengermelléknek ezen uj elnevezéséből: „fiumei kerület" (districtus Fluminensis). így járva el apáink, mintha sejtették volna, hogy a fiumei kormányzóság közvetlenül a m.kir. udvari kanczelláriától függvén, alkalmat és okot fog szolgáltatni arra, hogy Fiume idó'vel minél szorosabban csatlakozzék Magyarországhoz. Fiume 1776-ki szept. 21-ke óta a horvát törvényhatóságokkal oly viszonyba lépett, mely meg van jelölve az idézett felsőbb leiratokban, és helyzetéből a horvát királyságban következett. Szeverinmegye első gyűlésében, mely 1777-ki november 10-kén és a következő napokon tartatott, Majláth József, az újonnan kinevezett főispán, beigtattatott. Ugyanő , mint egyúttal kir. biztos a megye berendezése dolgában, ebbeli ékes beszédében kifejezést adott azon örömének, „miszerint Szeverinmegye Modrus-és Vinodol megye hamvaiból támadt, s hogy, Buccarin kivül, Fiume, Liburniának közel fekvő régi városa, annak egész kerületével s egy szabad kikötő áldásaival, belé kebeleztetett." Skerlecz Miklós, fennevezett tanácsos, és Vojkovich József, első megyei jegyző, a főispánhoz intézett beszédeikben szintén örültek, hogy Fiume kiegészitő része Szeverinmegyének. A főispán azután kifejté, hogy m. évi november l-jén Buccarit, Bucarizzát és Porto-Rót a katonai hatóságok kezéből átvette, s belőlök külön kereskedelmi kerület alakíttatott, s ugy ezen, mint a fiumei kerület, kapitányságok által fog kormányoztatni, s e kerületek ugyan külön hatósággal, bírósággal és gazdasággal fölruházva, mindamellett mind a kettő (ugy a buccarii, mint a fiumei) Szeverinmegyébe van kebelezve. Ugyancsak ezen első gyűlésben már meghagyatott a buccarii és fiumei városi községeknek a Károly-ut egyik részének kijavítása. Az 1778-ki márczius 16-kán és a következő napokon tartottmegyei közgyűlés már Fiúméban, az illető jegyzőkönyv szavai szerint: „in libera űrbe maritima Fluminensi, capitaneatui nominis ejusdem et inclyto comitatui Severinensi ingremiata" folyt le. Fiumét továbbá folytonos szakadatlan közlekedésben találjuk Szeverinmegyével s a horvát kir. helytartósággal, mint ezt azon időbeli hivatalos irományok tanúsítják. Majláth József, városi kapitányi minőségében, ugyanazon horvát kir. helytartósággal közlekedett, s hozzá intézte fölterjesztéseit és javaslatait a közjóllétnek Fiúméban előmozdítása tárgyában. Elég lesz e helyen csak két fölterjesztését, az jl778-ki január 28-kán és ugyanazon évi július 11-kén keltet fölemlítenünk.
