Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-85. Dalmát-, Horvát- és Tótországok országos küldöttségének a küldöttség elutazása előtt átadott utolsó válaszirata

LXXXV. SZÁM. 145 léből lennének választandók. A városi tanács tehát Fiume számára, ujabb közösségében is, iparkodott azon helyzettel egyenlő helyzetet kieszközölni, melyben az osztrák örökös tartományokkal való közös­ségében részesült. Ezen közösségében pedig Fiume városa, mely akkor, illető kerületével együtt, 5,132 lakost számlált (1776), nem volt hozzá csatolva egy községhez, egy kerülethez sem, hanem egymaga külön községet képezett, s ugy saját szabályzata, mint sok számos kiváltságai alapján belső önkor­mányzattal volt fölruházva. Csakis ily értelemben nem volt Fiume ,,asaeculisulli provinciáé subdita aut adnexa"; saját ügyeit a városi tanács által intézte, valamint a kisebb és a nagyobb tanács által is, mely $cz 50 patríciusból állott. Azonban a városi ülésekben egy császári helytartó, a polgári kapitány elnö­költ ; s innen az illető végzések előbb Belső-Ausztria gratzi guberniumához, későbben pedig a trieszti intendanzához terjesztettek föl, stb. Fiume tehát, bár kerületével külön testületet képezett, az osztrák fel­sőbb hatóságoknak volt alárendelve. S ezen helyzetet meg akará tartani azontúl is: t. i. a belső önkor­mányzatot ; a polgári kapitány helyét, kapitánysági minőségében, a gubernátor, a gratzi gubernium és trieszti intendanza helyét kereskedelmi ügyekben az újonnan szervezett gubernium, egyéb ügyekben pedig a horvát kir. helytartótanács, végre az udvari kereskedelmi tanács helyét a magyar kir. udvari kanczellária volt elfoglalandó. Fiume város kívánságait Majláth József gubernátor támogatta. 1777-ki augusztus 13-kánkelt igen érdekes fölterjesztésében az újonnan bekebelezett város és kerület berendezése ügyében azt tanácsolja a királynénak: álljon a gubernium gubernátorból, annak helyetteséből, három ülnökből és két titkárból; egészségügyi és kereskedelmi jelentések intéztessenek a. m. udvari kanczelláriához; a gu­bernátor legyen elnöke a városi tanácsnak, honnan az ülési jegyzőkönyvek, fölterjesztések, stb. a horvát kir. helytartósághoz intéztessenek; ez viszont a maga válaszait a gubernátor, mint polgári kapitány ál­tal intézze a városhoz; bírósági ügyekben a váltóügyi s kereskedelmi ügyek az első folyamodásu váltó­jogi s kereskedelmi törvényszéktől a másod folyamodásu guberniális bírósághoz s innen sehová se föl. lebbeztessenek többé, minthogy ily ügyeknek nem szabad elhalasztatniok; a polgári pörökben pedig ­a gubernátor véleménye szerint, a fölebbezés a városi bíróságtól a városi tanácshoz (urbis consilium) intézendő, melyben a gubernátor maga elnökölne s tiz tanácsnok közbirókép működnék; magától a városi tanácstól a fölebbezés az 1000 ftot meghaladó pörökben a báni táblához irányozandó, stb. Jól tudta Majláth József, hogy ilyen szervezet a többi magyar-horvát városokétól mindenesetre különböz­nék: miért is, ezen javaslatot tevén, megjegyzé: „Reflectenclum occurrit, quod parte ex una urbs Flumi­nensis nexum regnorum haereditariorum hungaricorum ingressa sít, parte autem ex alia eandem in for­mám liberae et regiae civitatis transmutare nec statui ejus interno ac politico cohaereat, nec etiam syste­mati commerciali proficuum futurum est: leges e converso hungaricae altissimo regiae majestatis arbi­trio relinquant in casibus, pro quibus judices ac fora determinata non sünt, judicia constituere." Az uj kormányzó fölterjesztése a királynénál teljes méltánylatra talált, s ez minden javasla­tait helyben hagyta. A legfelsőbb leirat, mely, 1777-ki augusztus 29-kéről keltezve, a fölebbezést a fiu­mei bíróságoktól a báni táblához elrendeli, a Majláthféle javaslat ugyanazon szavait tartalmazza. Ezen leiratból csak a következő kivonatot közöljük: ,,Postquam urbs Fluminensis persui regno Croatiae im-, mediatam incorporationem nexum nostrorum regnorum haereditariorum hungaricorum ingressa est." Fiume tehát közvetlenül Horvátországba ' kebleztetése által lépett csak a magyar királyságokkal szö­vetségre, s mint Horvátország kiegészítő része, bírói ügyekben a báni táblának volt alárendelve. E szerint Fiume, kerületével, 1776-ban közvetlenül Horvátországba kebeleztetett, kiegészítő része lett az uj horvát Szeverinmegyének; alárendeltetett a háromegy királyság kir. helytartó tanácsá­nak és báni táblájának; e mellett a kereskedelmi ügyek számára külön törvényhatóságot kapott, a gu­berniumot, mely közvetlenül a m. kir. udvari kanczelláriával közlekedett; belső ügyeiben megtartá előbbi önkormányzatát és függetlenségét bármely más kerület és község irányában; sőt, tekintettel,,po­litikai és belső állapotára, valamint kereskedelmi helyzetére", miként Buccari, külön helyzetet nyert, különbözőt attól, melyet a magyarhorvát alkotmány a szabad kir. városoknak nyújt. KÉPVH IROMÁNYOK. II. 186 5 / 7 . - 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom