Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-85. Dalmát-, Horvát- és Tótországok országos küldöttségének a küldöttség elutazása előtt átadott utolsó válaszirata
144 LXXXV. SZÁM. regio croatico subordinetur ejusque jurisdictioni subsit." Továbbá, hogy, a kereskedésnek a fiumei kerületben és kikötőben fölvirágoztatása végett, ezen kikötőnek ugyanazon kiváltságokat adományozta, melyeket a trieszti kikötő élvez, s hogy ott a kereskedelmi ügyek számára guberniumot alakított s gubernátorrá székhelyi Majláth József magyar kincstári tanácsost nevezte ki, ugyanoly hatáskörrel, a minővel a trieszti gubernátor gróf Zinzendorf bir. Végre, hogy elrendelte, hogy a csehosztrák udvari kanczellária biztosai Fiume városát és kikötőjét minden tartozékaival adják át, Majláth József fiumei gubernátor jelenlétében, a magyar-horvát hatóságok, nevezetesen a horvát királyi helytartótanács részéről kiküldött biztosainak, gr. Nyiczky Istvánnak és Skerlecz Miklósnak. Ezen legfelsőbb kir. leiratot a horvát-szlavón kir. helytartótanács ugyanazon évi október 2-kán kelt körlevelében közzétette, s az idézett szavakat kivonatban ismétlé. E királyi leiratból látni: hogy Mária Terézia királyné Fiume városát és kerületét közvetlenül a horvát királyságba kebelezte s a dalmát, horvát és sziavon helytartóságnak rendelte alája, a kereskedelmi ügyek kivételével, melyek számára Fiúméban, a trieszti módjára, külön kereskedelmi hatóságot, t. i. guberniumot alapitott; továbbá, hogy Fiúméból, kerületéből s a Károly-ut jobb oldalán fekvő buccarii jószágokból és Károlyvárosból egy új, t. i. Szeverinmegyét alakitotta, s ezt, mint minden egyéb horvát megyét, a horvát királyi helytartó tanácsnak rendelte alá, egyszersmind első szeverinmegye főispánná Majláth Józsefet nevezte ki, ki is ennélfogva fiumei kormáyzó és szeverinmegyei főispán volt. Fiume tehát és határa nem csak Horvátország elszakithatlan része, hanem azonfölül még Szeverinmegye kiegészitŐ része is lőn, mely megyéhez már a következő évben Buccari, Buccarizza és Krályevicza, aztán pedig még a Károly-ut hosszában fekvő telepitvények csatoltattak. A királyné 1777-ki szept. 5-én kelt legfelsőbb leiratával arról értesiti a háromegy királyság kk-ait és rr-eit, hogy elrendelte Fiume váx'osának közvetlenül Horvátországba keblezését, ezután Szeverinmegye fölállitását s a dalmát, horvát és sziavon helytartóságnak való alárendelését, a kereskedelmi ügyek számára pedig a fiumei gubernium alakítását; s egyúttal fölszólitá a kk-okat és rr-eket, küldjenek a magok részéről is két megbízottat, kik a Szeverinmegye szervezése ügyében kiküldött királyi biztosokhoz csatlakozzanak. Ezen leiratban világosan mondatik: „Pro ipso autem comitatus constitutivo habeantur et sínt: urbs et portus Fluminensis cum Podbreg et Lopacsa, cum aliis item tribus portubus, Buccari, Buccarizza et Porto-Ré." Ugyanez található az 1778-diki april 10-kén kelt kiváltságlevélben, melylyel a királyné Szeverinmegyét fölállítván, alkatrészeit megjelöli, s határát, személyzetét, hivatalos pecsétjét, stb. meghatározza. S a halhatatlan királyné fölemiitvén a bekeblezést oly tengermelléki vidékeken, melyek különféle hatóságok alá voltak rendelve, miután Horvátország tengermelléki megyéi megszüntettek : ebbeli cselekvényét azon fogadásából származtatja, hogy a királyság koronájához visszacsatolja mindazon határokat és vidékeket, melyek egykor hozzátartoztak. E közben a trieszti intendanza biztosa, Ricci b. már 1776-ki október 21-kén átadta Fiume városát és kerületét Majláth József fiumei gubernátor és szeverinmegyei főispánnak. Midőn a magyarhorvát küldöttség Fiume városát átvette, egyszersmind a kiváltságok, a város berendezése és szervezése iránt, stb., némely kérdéseket intézett a városi tanácshoz, s ezt fölszólította, nyilatkozzék, hogyan lehetne a városon legjobban segíteni. A városi tanács 1777-ki július 17-kén tartott gyűléséből a „tekintetes magyar-horvát bizottsághoz" intézett fölterjesztésében többek között azt szorgalmazta: hogy Fiume városa s kerülete, minthogy századok óta nem volt alárendelve semmi más tartománynak,, sem bármelyikbe is bekebelezve, tekintessék „szintúgy ezentúl is Magyarország koronájához csatoltnak és abba kebelezettnek;" erősíttessenek meg uj kiváltság által a város tör fényei és szabályai, azok kivételével, melyek az idő körülményeihez képest átalakitandók; rendelkezzék a város jövedelme felől a tanács és a városi képviselőség a civil kapitány elnöklete alatt, számadási kötelezettség mellett; erősíttessék meg a fiumei patríciusok s egyéb nemesek nemessége ; hozassák be polgárjogi és büntető tanács, mint első folyamodásu rendes biróság, mely a királyi ügyészen kivül hét ülnökből állana, kik a városi tanács keb-