Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-81. Berzeviczy Tivadar törvényjavaslata az udvartelki(curialis) birotkrészek tulajdona s haszonvétele iránt

* [LXXX1. SZÁM. 123 Sí szám. (CXVII. ÜLÉS, 852. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Törvényjavaslat az udvartelki (curialis) birtokrészek tulajdona s haszonvétele iránt. Minden beltelek, szántóföld, rét, legelő, erdő s bármi néven nevezendő fekvőség, melytől 1848. előtt adó nem fizettetett, és úrbérinek kétségtelenül be nem bizonyittatott: udvartelki állomány? és mint ilyen, legyen az bár szerződés mellett vagy a nélkül, évibér-, census-, igás- és gyalog-munka, vagy bármi más évenkinti kötelezettség mellett, másnak használati birtokában : azon birtokosnakki részére a haszonvétel dija kiszolgáltatik, két ségtelen tulajdona épen ugy, mint azon birtokrészek, melyek saját majorsági mivelése alatt állnak. Minthogy azonban az udvartelki fekvőségek egy része, tulajdonosaik vagy már eldődeik részéről, másoknak adatott ki használatul, kik annak élvezetét egy részről a tulajdonos javára, de más részről saját családjaik fentartására fordítják, e haszonvevőknek minden önkény tői való megóvása s illetőleg beruházásaik biztosítása tekintetéből rendeltetik: I. A curialis telken más által tett építkezésekre nézve. Ha valaki curialis telken, a tulajdonos beleegyezésével, építkezett: tett beruházásai biztositásául rendeltetik: a) Az egyezkedő felek közt eddig kötött szerződések érvényben máradnak, de a szerződő felek vagy utódaik által, e törvény életbe léptétől számított három hónap alartt bemutatandók az illető szolgabírónak hitelesítés s telekkönyvbe leendő bejelentés végett. b) Ott, hol irott szerződés nem létezik: e törvény életbe léptétől számított fél év alatt megkötendő az illető szolgabíró előtt az eddigi fizetés vagy szolgálmányok mellett a szerződés, az építkezéstől számított húsz évre, és szintén a telekkönyvbe bejegyzendő. c) Ha az építkezéstől számított húsz év vagy több is már elmúlt: a felek köthetnek szabadon ujabb szerződést^az illető szolgabíró közbejöttével, mely szerződés szintén a telekkönyvbe igtatandó. d) Be nem mutattatván, vagy meg nem köttetvén a felek által a b) és c) pontokban kiszabott idő alatt a szerződés: az illető szolgabíró hivatalból kisérti meg a felek kiegyeztetését és sikerülte esetében telekkönyvbe igtattatja a szerződést. e) Ha az uj szerződés megkötése nem sikerülne : a közbejáró szolgabíró oly egyezkedést próbál, melynél fogva vagy az épületek tulajdonosa örök áron veszi meg a telket, melyen építkezett, vagy a háztelek tulajdonosa kisajátítja a telkén fölállított épületeket. f) Ha se a háztelek megvétele, se a kisajátítás egyesség utján nem sikerülne: a közbejáró szolgabíró jegyzőkönyvet vesz föl eljárásáról s azt a megyei törvényszék elé terjeszti birói elintézés végett g) A megyei törvényszék egy, harmincz napnál közelebb nem tehető határnapot tűz ki az 16* '