Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-81. Berzeviczy Tivadar törvényjavaslata az udvartelki(curialis) birotkrészek tulajdona s haszonvétele iránt

124 LXXXI. SZÁM. ügy szóbeli tárgyalására, mely napon mindkét fél a netalán található szerzó'déssel, a házhely s épületek becsleveleivel és más kelló' okiratokkal ellátva megjelenni tartozik, miszerint az ügy már e tárgyalás után bocsáttathassék itélet alá, s az ítélet meghozása után azonnal mint előleges ügy felebbeztethessék a meg nem elégedett fél által. h) ítélethozásnál mindenek előtt a felek által kötött szerződések veendők tekintetbe. Ezek nem létében a biróság a házhelyet és épületeket annak itéli "oda, kinek ezek megtartására nagyobb az érdeke : szabály szerint tehát a háztelek örök eladását fogja itéletileg kimondani. De a háztelek tulajdonosa is föl van az épületek kisajátítására jogosítva akkor, ha a kérdéses telek más telke szomszédságában van, és gazdasága, vagy valamely iparüzlete viteléhez megkívántatik. i) Világosan kimondatik, miszerint az itéletileg megrendelt házhely-eladás csak oly telekre vonatkozhatik, melyen az épitkező lakháza van és csupán s egyedül a háztelekre, minden, addig tán élvezett javadalmak nélkül. k) A beépített telek árának meghatározásánál a helybeli első osztályú szántóföld ára, a telek fekvése s más körülmények szerint, két- vagy háromszorosan véve, szolgál arányul. 1) Az épületek kisajátítási árát a biróság, a két fél által eszközölt birói becslések alapján, fogja kimondani, ha a feleknek e részbeli egyességet létre nem hozhatná. m) Ha a háztelek örök megvétele, vagy az épületek kisajátítása itéletileg megrendeltetett: raá mindkét esetben az ítéletnek hatályba lépte után legfelebb fél év alatt kifizetendő azon öszveggel együtt, melylyel a g) pontban megrendelt tárgyalás alkalmával tett vég fölszámitás szerint a telekhaszonvevő maradt a telektulajdonosának az ár kifizetése napjáig adósa. Ellenkező esetben, ha az itéletileg megállapított kifizetési összeg vagyonhiány miatt birói végrehajtás utján sem lenne behajtható, a hozott itélet elveszti erejét, és ha a bérszerződés további folytatása iránt a végrehajtáskor uj egyezkedés nem jönne létre: az f) és g) pontok értelmében való eljárás mellett azon fél, mely az itélet folytán kifizetendő lett volna, följogosittatik ellen fele kifizetésére, a k) vagy 1) pont szerint. n) Önként értetik, hogy az évi bérfizetés vagy szolgálrnány csak az m) pont szerint megállapított öszveg teljes kifizetése napján szűnik meg, és a telekkönyvi átíratás is csak akkor eszközölhető. II. A hazátlan zsellérekre nézve. Bármely földbirtokos házában lakó zsellérek, fizessenek bár évi bért, vagy máskép, mint például munkával, róják le évi tartozásaikat: szállást bérlőknek tekintetnek, és szállásuk mindkét részről, évnegyedi felmondás után, évenkint elhagyható vagy visszavehető. 3.§. III. Az udvartelki szántóföldek stb. haszon vevőire nézve. Az udvartelki szántóföldek, rétek és más illetőségek, ugy szintén a gyakorolt legeltetés és faizás haszonvevői iránt, legyenek bár taksások, igás, vagy gyalog zsellérek, rendeltetik: a) A tulajdonos és haszonvevők közt eddig kötött szerződések az azokban kiszabott idő lejártáig érvényesek. b) írott szerződés nem létében, a haszonvevők a törvény kihirdetéstől számított három évig azon viszonos kötelezettségben maradnak, melyben e törvény megjelenéséig voltak. c) A fenálló szerződések vagy a b) pont szerinti három év lejártával a tulajdonos és haszonvevő közti kötelezettségi viszony azon módon, mint a haszonbérleteknél minden élvezetekre, s azoknak