Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.
Irományszámok - 1865-1. Ő Császári s Apostoli királyi Felségének trónbeszéde, melylyel az 1865-ik évi karácsony hava 14-kén Magyarorság közországgyülését legkegyelmesebben megnyitni méltóztatott
/. szám (i. ÜLÉS, 3. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Ő Császári s Apostoli királyi Felségének TRÖNBESZÉDE, melylyel az 1865-ik évi karácsony hava 14-kén Magyarország k özorsz&ggyülését • legkegyelmesebben megnyitni méltóztatott. Midőn kedvelt Magyarországunk országosan egybegyűlt Főrendéit és Képviselőit körülöttünk egybeseregelve örömmel szemléljük és üdvözöljük, egyúttal nyilvánitani kívánjuk szándékainkat, melyek körükbe vezérlettek, és tenni ezt azon őszinte nyíltsággal, mely a Fejedelmek és Népek közötti bizodalomnak nélkülözhetlen föltéte. Befejezni jövénk, mit uralkodói kötelességeink érzetétől áthatva megkezdettünk; saját személyünkben és így annál sikeresebben szándékunk eloszlatni azon aggodalmakat, elhárítani az akadályokat, a melyek eddig a függő közjogi kérdések elintézését gátolták. Ez akadályok között első vonalban áll azon ellentét, mely a kiindulási pontok között létezett. Jogvesztés egy részről, merev.jogfolytonosság más részről, kiegyenlítésre nem vezethetének. A fentérintett akadályt Mimagunk hárítjuk el, midőn a sanctio pragmaticában egy kölcsönösen elismert jogalapot választunk kiindulási pontul. Ez alaptörvény, midőn Magyarországnak és az ahhoz kapcsolt részeknek közjogi és belkormányzati önállóságát" biztosította, egyúttal állandóan megállapította Uralkodó Házunk kormányzása alatti országaink és tartományaink feloszthatlan és elválhatlan együttmaradását, s ezzel azok ö.szszegének nagyhatalmi állását. És valamint Mi ebben találjuk az önállóság törvényes és okszerű korN látozását, ép ugy tartalék nélkül elismerjük annak e korlátok közötti jogosultságát. Hasonlókép érintetlenül kivánjuk fenntartatni a sanctio pragmaticának a magyar korona épségére vonatkozó határozmányait, s azért, noha számításba kellett vennünk a nxult évtizedek lefolyása alatt közbejött tényeket, mégis kiváló fejedelmi gondjaink közé soroltuk annak eszközlését, hogy magyar koronánk országai már e jelen országgyűlésen képviselve lehessenek. Egybehívtuk e czélból Erdélyi Nagyfejedelemségünk országgyűlését, hogy az a Magyarország és Erdély egyesüléséről szóló 1848. évi I. törvényczikkelyt komoly.és beható megfontolásának tárgyává tegye, és az 1848-dikí magyar országgyűlés VII. törvényczikkét illetőleg hason eljárásra szólítjuk fel' kedvelt Magyarországunk hű Rendéit és Képviselőit a végül, hogy e kérdés ne a törvény holt betűje nyomán színleges és ép azért kétes eredményű, hanem minden életerős tényezők számbavételével és azok bizalmas csatlakozása alapján tartós és maradandó megoldást nyerjen. . Felszólítottuk továbbá Horvát- és Tótországok gyűlését, hogy eleve gondoskodjék a felől, miszerint e jelen országgyűlésen kellőleg képviselve legyen, és midőn a horvát országgyűlésnek az 1861. évben hozott és a közjogi viszonylatra vonatkozó határozatát közöljük, egyszersmind hiszszük és reméljük, hogy a századok során egyesült társnemzetek frigyesülése kölcsönös engedékenység IROMÁNYOK. 18.6%. . 1
