Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.

Irományszámok - 1865-16. Az országos főrendek és képviselőház felirataira kelt legfelsőbb királyi leirat

44 XVI. SZÁM. Magában értetődik, hogy ha majd Horvát-, Dalmát- s Tótország is részt akar venni alkotmányos módon e bizottmányban, annak ez országgyűléshez küldött tagjaiból is választatni fognak tagok e bizottmányhoz. Pesten, február 28-án 1866. Deák Ferencz, pest-belvárosi képviselő. ÍŐ. szám. (XXXV. ÜLÉS, 215. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) 333L 3Z- Az országos főrendek és képviselőház felirataira kelt legfelsőbb királyi leirat. I. Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Magyar-, Cseh-, Halics- és Ladomér országok apostoli, ugy Lombardia, Velencze és Illyria királya, Ausztria főherczege stb. stb. Hű Magyarországunk s az ahhoz kapcsolt részek zászlósainak, egyházi és világi főrendéinek és képviselőinek, kik az általunk 1865-dik évi karácson hó 10-ik napjára Pest szabad királyi városunkba összehivott országgyűlésen egybegyülvék, üdvöt és kegyelmünket! Kedvelt híveink! Kegyesen fogadjuk az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők hű ragaszkodásának f. évi február hó 24-én kelt legalázatosabb felirataikban foglalt kifejezését, és azt, valamint atyai szándokaink hálás elismerését, őszinte bizodalmok kedves tanúságaként veszszük. E bizalom viszonzásául mi is tartalék nélküli nyíltsággal közöljük válaszunkat felirataikban foglalt azon kívánalmakra nézve, melyek iránt a fenforgó viszonyok fontossága fejedelmi szándokaink bővebb kifejtését sürgetőleg igényli. Megnyugvással vettük azon egyetértést, mely az országgyűlési egyezményeknek a sanctio pragmaticában adott kiindulási pontjára nézve létesült. Az érdek- és védelmi közösség eszméje, mint azt az országos főrendek feliratában látjuk kiemelve, képezte a pragmatica sanctio keletkezése előtt majdnem két századdal Magyarország és fenséges uralkodó házunk örökös tartományai közötti tartós csatlakozás főbb indokát; és habár szivesen elismerjük, hogy e közösségnek az érintett alaptörvényiben foglalt szabatosb körvonalozása által az örökös tartományok növekedtek erőben és hatalomban; viszont nem lehet félreismerni, hogy az uralkodó házunk országlása alatti népek e frigyesülése, midőn Magyarország területi épségét és nemzeti önállását fentartotta, egyúttal kül-biztonságának leghathatósb támaszává vált. A csatlakozás jótékonyságának e kölcsönösségénél fogva tehát legfőbb törekvésünknek oda kell irányulnia, hogy ennek áldásai tartósan biztosítva legyenek, és ezért a pragmatica sanctio alapelveinek sértetlen fentartása mellett az érdek és védelmi közösségből folyó viszonyok korszerűen rendeztessenek.