Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.
Irományszámok - 1861-47. Fölirás
19 ezen részének módosítására, s illetőleg eltörlésére nézve készítsen törvényjavaslatokat, s terjeszsze azokat fejedelmi jóváhagyás alá," Szentesitett törvények, míg a törvényhozó hatalom által nem töröltetnek el, egyiránt kötelezők, s azok egyes czikkeinek érvényére nézve különbséget, vagy fokozatot felállitani soha nem lehet. Felségedet, ha csak ismét absolut hatalommal uralkodni nem akar, a teljhatalmú törvényhozás nem illetheti. Felséged, mint magyar király, a sanctio pragmaticanak értelmében csak a nemzettel együtt gyakorolhatja a törvényhozó hatalmat; szentesitett törvényeinknek semmi részét önhatalmával, s az oi'szágnak beleegyezése nélkül, el nem törölheti; s valamint nem szükséges azon törvényeket fejedelmileg újra megerősíteni, mert azok már 1848-ban királyi megerősítéssel szentesittettek, — ugy azok bárminemű részének egyoldalulag kimondott el nem ismerése jogilag nem gyöngítheti azon törvények érvényét. Felséged az 1848-diki törvények azon elveire, melyek által a nemesség kiváltságos állása megszüntetett, az átalános birtok- és hivatalképesség behozatott, az úrbér a tized, és egyéb jobbágyi tartozások eltöröltettek, a közteherviselés, valamint az átalános katona- kötelezettség kimondatott, — végre a választási jog mindazon néposztályokra is kiterjesztetett, melyek ezen joggal nem birtak, kimondja legmagasabb leiratában, hogy azokat megerősíti. Engedje azonban Felséged tisztelettel megjegyeznünk, hogy a törvények emiitett elvei s rendeletei ujabb megerősítés nélkül is jogilag és tettleg teljes erejükben fenmaradnának. Magyarország törvényhozásában 1848-ig csak a kiváltságos osztályok voltak képviselve. De sokau találkoztak ezen képviselők közül, kik számos éveken keresztül oda működtek, hogy az ország aristocraticus alkotmánya a kor igényei szerint fokonként kifejtve, a nép minden osztályaira kiterjesztessék. Törekvésük a legfőbb hatalom részéről ritkán támogattatott, gyakran gátoltatott. Végre az 1848-diki országgyűlés, mely még mindig a kiváltságos osztály képviselőiből állott, senki által nem kényszerítve, semmi nyomás alatt nem állva, önként szabad akaratból alkotta mindazon törvényeket, mik a hűbéri viszonyokat megszüntették, a hon polgárainak egyenjogúságát, és egyenlő kötelezettségeit megállapították,' mind a polgári, mind a politicai jogokat a nép minden osztályaira kiterjesztették. A magyar király ünnepélyesen szentesitette mindezen törvényeket, s azok tettleg életbe is léptek. Most már azokat eltörleni, vagy felfüggeszteni, s az előbbeni állapotot e részben ismét visszaállítani a fejedelmi teljhatalom sem volna többé képes. — Hiszszük, hogy Felséged nem is akarja ezt; de meg vagyunk győződve, hogy akarva sem tehetné : nemcsak azért, mert a népnek adott jogokat hatalommal ismét visszavenni mindig veszélyes, — hanem azért is, mert ugyanazon kiváltságos osztályok, melyek e törvényeket alkották, soha meg nem nyugodnának abban, hogy a népnek jogai csorhittassanak, s nem találkoznék Magyarország aristocratiájában oly egyén, ki az igazságról, polgári legszentebb kötelességéről, és a becsületről annyira meg tudna feledkezni, hogy azon kiváltságos jogokat, mikről önként lemondott, még legfelsőbb rendelet következtében is bármi részben visszavegye, s a régi állapotnak reá nézve anyagilag talán kedvező, — erkölcsileg azonban bélyegző, s gyűlöletes visszaállítását elfogadni kész legyen. Az 1848-ki törvényeknek rendeletei között vannak egyes pontok, miket a nép jogainak sértetlen";fentartása mellett mi magunk is óhajtunk czélszerübben átalakítani, s határozottabban kifejteni. Ezekre vonatkozó javaslatinkat azonban csak akkor készíthetjük el, és akkor terjeszthetjük Felséged elébe, ha országgyűlésünk a törvények értelmében ki lesz egészítve; mert azok távollétében, kik meghívandók lettek volna, de meg nem hivattak, törvényeket nem alkothatunk. — Ha pedig Felséged kívánja a törvények bármi részbeni megváltoztatását, a kiegészített országgyűlés mind azon javaslatokat, miket erre vonatkozólag Felséged felelős magyar miniszte5* "
