Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.
Irományszámok - 1861-44. Királyi leirat
20-áról szóló oklevelünk 1-sö és 2-ik pontja, nemkülönben az 1861-iki február 26-án kelt alaptörvény értelmében a törvényhozáshoz tartozó azon ügyek tárgyalása, melyek minden országaink és tartományaink jogait, kötelességeit és érdekeit közösen illetik, az összes Birodalmunkat képviselő birodalmi tanács elé tartoznak, minthogy továbbá folyó év böjtelő 26-án magyar udvari fökanczellárunkhoz intézett kéziratunkkal annak meghatározását, mimódon kelljen a birodalmi tanácsba Magyarország részéről küldendő követeket megválasztani, minden kényszer és elhamarkodásnak kikerülése tekintetéből az országgyűlésen eszközlendö alkotmányos elintézésnek tartottuk fenn; ennek folytán az egybegyűlt Főrendeket és Képviselőket felszólítjuk, miszerint ezen kérdés fölött annak rendje szerint tanácskozzanak. Ezen kérdésnek a törvényhozás utján leendő végleges elintézése előreláthatólag hoszasb időt s részletesb tanácskozmányokat fogván igényelni, Mi ez okból már a birodalmi tanácsnak folyó év böjtelő 26-án történt összehivásakor a jelenleg összeült birodalmi tanácsba küldendő követek tárgyában magyar udvari kanczellárunkhoz intézett kéziratunkban jelen esetre ideiglenes intézkedésnek megtételét megengedni méltóztattunk. Minthogy pedig az országgyűlésre egybegyűlt Főrendek és Képviselők Élénkbe terjesztett legalázatosabb feliratukban kinyilatkoztatták, hogy egyéb királyságaink s országaink alkotmányos képviselőivel esetről esetre tanácskozásba bocsátkozni készek, ez okból az ország Főrendéit és Képviselőit, ámbár a birodalmi tanácsban való részvétüket feliratukban már forma szerint megtagadták, intjük és ismételve felszólítjuk, miszerint a jelenleg összeült birodalmi tanács gyülekezetébe követeket küldvén, az országnak azon ügyekre való befolyását kellőleg gyakorolják, melyeket múlt évi mindszent hó 20-án kelt oklevelünk Il-ik czikke értelmében jövőre csak népeinknek czélszerün szabályzóit részvéte mellett akarjuk tárgyaltatni és elintéztetni. Az országgyűlésre egybegyűlt Főrendeknek és Képviselőknek meghagyjuk tehát, miszerint ebbeli fölszólitásunknak annál inkább eleget tenni siessenek, mivel az érintett közös ügyek haladéktalanul, még pedig legfeljebb a folyó évi kisasszony hó folyamában lesznek tárgyalandók s elintézendők. Magyarországunknak többi országaink és tartományainkhozi viszonyának fent nyilvánított legmagasb szándékaink értelmébeni megalapítása, az 1848-ki törvényeknek a szükséghez képesti módosítása, s azon czikkelyeinek, melyek akár átalában akár jelenlegi alakjukban nem foganatosíthatók, megszüntetése után, az országgyűlés kiegészíttetése iránti kérdés önként megoldatik, még pedig következőleg. A mi mindenek előtt Erdély nagyfejedelemségünknek Magyarországgal való unióját illeti, mely a
