1848–1849. évi országgyűlés Az 1848–iki alsóház ideiglenes rendszabályai Pest, 1861.

AZ ALSÓHÁZ IDEIGLENES RENDSZABÁLYAI. - V. SZAKASZ. A kérelmekről. - VI. SZAKASZ. A tanácskozási rendről.

iá 79. §. Más esetekben felállás által nyilatkozik a ház; először a pártolók, azután az ellenzők állanak föl. Kétség esetében a kisérlet ismételtetik, s ha ekkor sem világos a többség, ugy mindannyiszor midőn azt legalább tíz tag kívánja, névsor szerinti felszólítás mellett történik a szavazás. 80. §. Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni tilos. 81. §. Midőn felállás által történik a szavazás, a többséget, a jegyzőkkel egyetértőleg az elnök számítja öszve, s az elnök mondja ki. 82. §. Bármely tárgy érvényes eldöntésére az igazolt tagok általános többségének jelenléte szükséges. \ I 83. §. Határozatai ellen a ház semmiféle el'* lenmondást nem fogad el. 84. §. Szavazásra a többség beleegyezésével, az elnök teszi fel a kérdést. 85. §. A kérdésnek mindig úgy kell feltéve lenni, hogy igen, vagy nem-mel történhessék a szavazás, a kérdés szavazás előtt felolvasandó. 86. §. A kérdések' föltevésében a napi rendnek, azután rendszabálynak elsősége van a tárgy felett, s ennek tárgyalását felfüggeszti; mint elsősége van azon indítványnak is, hogy a tárgyalásnak nincs helye Továbbá elsősége van az elvetésnek a tárgyalás felett; azután a halasztásnak, mely kétféle lehet: t. i. határozatlan időre, és sorozatra halasztás. A tárgy fölvétele után pedig elsősége van azon módositványnak, mely az eredeti indítványtól legtávolabb áll, és e közeledési