1848–1849. évi országgyűlés Az 1848–iki alsóház ideiglenes rendszabályai Pest, 1861.

AZ ALSÓHÁZ IDEIGLENES RENDSZABÁLYAI. - VII. SZAKASZ. Az elnökről.

14 fokozat szerint történik a módositványok, és végre az eredeti javaslat felett a szavazás. 87. §. Ki a ministerekhez felvilágosítás vé­gett szót akar intézni, tartozik azt legalább 24 órával eleve bejelenteni. 88. §. Pénz ajánlatnál mindig a legnagyobb összeg jö először szavazás alá. VII. SZAKASZ. Az elnökről. 89. § Az elnök a ház' véleménye szerint meg­nyitja, és eloszlatja az ülést. Őrködik a csend, és rendszabályok megtartása fölött; a kérdéstől el­térőket a kérdésre igazítja; a rendet sértő szóno­kot, beszéde félbe szakasztásával is, rendre uta­sítja. 90. §. Rendre utasittatás után, a szónokot illeti a szó, mentsége előadására. 91. §. Másodszor is rendre utasíttatván va­lamely szónok és mentsége is meghallgattatván, a felett a ház határoz, és ha a rendre utasítást meg­erősíti, ez jegyzőkönyvbe vétetik, és a szónoknak azon tárgyban a szólás többé meg nem engedte­tik. 92. §. Ha a csend a szólás' rendén nem le­vök által zavartatik, az dnök csengetyüvel jelt ad; ha a csend még akkor sem áll be, névszerint felszólítja a csendzavarókat; ha a csendet helyre állítani nem képes, fovegénck fölvételével az ülést bizonyos kijelentett időre felfüggeszti, mely egy óránál tovább nem terjedhet. 93. §. A hallgatóság által okozott rendzava-

Next

/
Oldalképek
Tartalom