1848–1849. évi országgyűlés A képviselőház rendszabályai [1848] In: A képviselőház irományai 1848/49. 1. szám
II-dik szakasz. A ház alakulásáról. - III-dik szakasz. A tanácskozási rendről.
/ 13. Minden választás érvénye felett, ha az kétségbe vonatott, a ház határoz. Ha szükségét látja, a választás iránt vizsgálatot is rendelhet, mellynek költségeit a vesztő fé! viseli, s niellyre saját kebeléből is küldhet ki vizsgáló tagokat; az érdeklett tagnak azonban , a vizsgálat bevégezteig, tagsági jogát fel nem függesztheti. A vizsgálatra megbízottaknak minden a választás iránt a házhoz érkezett irományok kiadatnak. A választás érvénye felelt szavazásra kerülvén a sor, az elnök felszólítására először felállanak azok. kik az osztály előadó jelentése mellett vannak, azután pedig azok, kik ellene vannak. Kétség esetében a kísérlet ismételtetik. Ha a többség ekkor sem volna világos, a már igazolt tagok névsor szerint felszólittatnak, s golyózás utján történik a szavazás. 14. A ház alakulása kimondatván, az igazolt követek ellen többé panasz el nem fogadtatik. Az időközben történő választások ellen, a választás napjától harmincz napig fogadtatik el panasz. 11-dik szakasz. A ház alakulásáról. 15. Midőn a ház általi érvényesítés nyomán az elnök már 226 lagol nyilatkoztatott ki törvényesen választott képviselőnek, s kifogástalan választások iránt előadandó jelentés többé nincs, a ház igazolt tagjai a hivatalnokok választásához fognak. 16. Először az elnökre történik szavazás ekkép : A jegyzők egyike betűrend szerint felolvasván az igazolt tagok neveit, ezek egyenként megjelennek, és a korelnök előtt kitett ládába teszik czéduláikai. Az első felolvasás alkalmával jelen nem voltak nevei, szavazataik beadhatása tekintetéből, végül még egyszer felolvastatnak, s ekkor a korelnök felügyelete alatt a jegyzők a gyűlés színe előtt összeszámítják a szavazatokat, s a korelnök kimondja az eredményt. 17. Ha általános többség nincsen, a szavazás azon két tag felett ismételtetik, kik mellett aránylag legtöbb szavazat nyilatkozott. 18. Ezután az előbbi módon egymás után két alelnök, s egyszerre hat jegyző választatik. 19. Ekkor az elválasztott hivatalnokok helyeiket elfoglalván, az elnök kinyilatkoztatja, hogy a ház alakulva van, 20. Az elnök, alelnökök és jegyzők nevei hivatalos tudomás végett a Ministerium által a királynak följelentetnek. . iJLI.~ilI.l4 , oZíCl&íJloZ« A tanácskozási rendről. 21. A tanácskozás előkészítése végett a ház, az elnök és alelnökök kivételével, sorshúzás utján minden ülésfolyamra kilenez osztályra osztatik fel. 22. Mindenik osztály általános szótöbbséggel elnököt és jegyzőt választ magának, 23. A törvényjavaslatok kiadatván az osztályoknak, ezek tárgyalás alá veszik, s mihelyt a tárgyat elegendően kimeritettnek vélik, általános szótöbbséggel előadót választva, ezt a ház elnökének bejelentik.