1848–1849. évi országgyűlés A képviselőház rendszabályai [1848] In: A képviselőház irományai 1848/49. 1. szám

II-dik szakasz. A ház alakulásáról. - III-dik szakasz. A tanácskozási rendről.

24. Ha a bejelentés öt osztály részéről már megtörtént, a ház elnöke központi bizottmányba hivja össze az előadókat, s erről a hátramaradt osztályok értesittetnek. 25. A központi bizottmányban az elnökséget, döntő szavazat nélkül, vagy maga a ház elnöke, vagy az általa e czélra megbízott alelnök vezeti. 26. A központi bizottmány a tárgynak megvitatása után, általános szótöbbséggel előadót választ kebeléből, ki a központi bizottmány véleményét okadalolva előterjeszti. Azon osztályoknak előadói, kiknek véleménye a központi bizottmányban kevesebbségben maradott, nézeteiket ez alkalommal szinte előterjeszthetik. 27. Ha a háznak ugy tetszik, az osztályülési tárgyalás elkerülésével egyenesen is bizhat meg külön bizottmányt valamelly tárgy előkészítésére. 28. Ezen külön bizottmány önmaga választja elnökét és előadóját. 29. A ház a ministerek, elnök, vagy tiz tag kívánatára bizottmányi magán-üléssé változik át; ezen ülésben azonban legelőször is a felett határoz a ház : van-e elegendő ok bizottmányi magán-ülést tartani ? 30. A ministerek, vagy az áltatok e czélra kinevezett kormány-biztosok, felvilágosítások végett, részt vehetnek mind a központi, mind a külön bizottmányi ülésekben, s ennélfogva a bizottmányi ülések idejéről, helyéről és tárgyáról a ministeriumot értesíteni kell. 31. A bejelentett inditványok, javaslatok, kérvények és bizottmányi jelenlések az elnök által felolvastatván, a napirend a ház többségének határozata szerint elnökileg készíttetik el és függesztetik ki. 32. Ha az indítvány czélja ; törvényt alkotni, azt törvényjavaslatképen szerkesztve kell a bejelentéskor benyújtani, s a törvényjavaslatok, ha a ház tárgyalni kívánja, kinyomva szétosztatván a tagok között, minden esetben osztályülési és központi bizottmányi tárgyalásra utasítandók. 33. A ministerium által előterjesztett törvényjavaslatoktól a bizottmányi tárgyalást megtagadni nem lehet. 34 Ha olly indítvány terjesztetik elő, melly nem törvény alkotását czélozza, fölvételi ideje meghatároztatván, az alatt kinyomatik, s a tagok között szétosztatik. 35. Elérkezvén a felvételi ido, az indítványozó kifejti indítványát, s a ház szavazás utján elhatározza, ha vájjon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e avagy nem ? 36. Olly indítványokat, mellyek nem törvény alkotását czélozzák, bizottmányi előleges tárgyalás nélkül is elfogadhatni; ha azonban egyszer a ház már félreveté, ugyanazon ülésfolyam alatt másodszor is felhozatván, ekkor, ha tárgyalása elhatároztalik, muihatlanul rendes osztályülési és központi bizottmányi előleges tárgyalásra utasíttatnak. 37. A bizottmányok a tárgy iránt mindenkit előhivathatnak és meghalgathatnak, a meghívott felelni tartozván. 38. A bizottmányok a ház napirendéhez tartják magokat működéseikben. 39. A bizottmányi jelentések, rendkívüli eseteket kivéve, felolvastatás előtt legalább három nappal előbb kinyomatva szétosztatnak a ház tagjai között. 40. A bizottmányi jelentés felolvasása után a ház vagy azonnal tanácskozás alá veszi azt, vagy -pedig időt határoz e végre* 41. A bizottma'nyi előadó után először az inditványo-