Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-90
Az országgyűlés felsőházának 90. ülése 1943. évi december hó 15~én, szerdán. 85 a hivatalom stildóámk (nemcsak í.uthat-tUauok nanem teljeeein komolytalanok. A mezőgazdasági ármegállapítások már csak azért som állhatják meg helyüket és leg azért sem tekinthetők állandó jellegűekn< mert olyan időpontban törtemnek, amikor még a terméseredményeket nem lehet látni. Mé esoílleges pontos kalkuláció esetén sem érvé nyesülhetnek azokban az időközi munkabér egyéb költségemelkedések. Az emelkedés pe a rezsinél állandó és elég rohamos, főkép o munkabéreknél. De lehetetlen figytílembev. e'lőzetes ármegállapításnál a tényleges terméseredményeket, amelyek pedig a 'legnagyobb mértékben befolyásolják a termelés rentabilitását. Lehetséges, hogy valamely ár a megállapításkor még i)«m is látszik olyan alacsonynak, de mire a terméseredmény ismeret e Je«!Z, már lehetetlen módon ataesony. ÁH ez a folyó évben főképpen a kötelezően termelt <>1; jos és egyéb ipari növényekre nézve. Tudvalevő, hogy a t'zenöt holdon felüli gazdák szántóföldteTiiltetük 7%-án köteles?* olajos vagy rostos, illetőleg fonalas növénye ket termelni. Bár a gazda az ország legnagyobb részében szabadon választhat a rendeletben felsorolt ktfönböző növények között- azoknak ter melése még a logtSfrt) helyen nincsen kellőképpen kioróbáWa é 5 így az még mindig csak ki sérletezés jellegével bír. Főképppn így van ez a Dunán tói on. Na gyoíbb rezsivel is jár ezeknek termelése, az erpdmény pedig nagyon is b T zonytnlan. Jól tudjuk, hogy a magasabb közérdeJllbő 1 tették kötelezővé PT olajos és egyéb ir>ari növények termPlését Viszont pzok termőiéivé 1 a irazda áldozatot hoz. hiszen ha ugyanazon a területen a h^lvi viszonyoknak mf'^Vo jól bevált növényeket temuplbetne. mezeknek a rez*<ÍT° i s sokkal Vsebb így p'ldául tencerit ú<*v feltétlenü 1 jobban m n g találná a számítását Conpin azért, m^rt áldoz*tmt kell hozni a gazdának, volna szük^éf^s ezeknek a terményednek árát jóval magasnbbqTi megá' 1 lapi 4 '" r 'i Az idei kedvezőtlen, rendkívül száraz időjárás következtében általában nagyon t is gynge lett úgv n'i olajosnövények, az olajlen, a . szója nanraforgó. mint a rostkendo* és rostVn termése A műnövények, így különösen a len. a me 1 veknek általában'nagy tömeget kd' 1 adniok kevesot adtak -törne ere és e molett a nagv száraz*« rrban hihetetWül könnvnek T ettpk ; ilyen módon tehát a vetőmag árának levonása u*árt al g maradt valami a gazda részére. r Amidőn az ö^a'iosmagvak és rostnövénypír árát meírá'lapították, még ne<m lehetett e^őne tudni, hogy olyan katasztrofális W a termjs. YAmm a nagy szárazság csak később következett be Az árakat nvilvánva'lóan egy, normális termeshez mérten állapították meg es azok a nagyon is rossz terméseredményhez viszonyítva ahnormisan alacsonyaiknak b'zonvoltak. Ezek mellett az árak mellett a gaada nagymértékben ráfizet erre a kényszertermelésre. Föltétlenül szükségesnek és jogosultnak tartom tehát, hogy ezekre a kötelezően termelt ipari növényekro nézve utólagos aremeiés történjék ési hogy a gazdák a már leszállított olajosmagvak és rostnövények után is bizonyos méltányos árkiegészítést kapjanak. Ez szükséges lenne a jövő termelés érdekében is, de szükséges lenne ez azért is. mert nyilvánvaló, hogy ha szabadforgalom volna, aa esetben a rossz termés következtében az árak tennészetf-zerűleg emelkedtek volna^ ami által a ga<zdák megkapták volna legalább részben ái kárpótlást; lehetetlen tehát, hogy most csak azért, mert előre szabták meg az árakat, ettől a természetes folyamiattól teljesen eJessenek. A hatóéági ármegállapításnak nem ezatoad görcsösen megmerevedni és egyenesen szembehelyezkedni nemcsak a való élettel* hanem a természeti körülményekkel is. Igazságos lenne az áremelés azért is, mert az is áll, hogy ha az olajoismagvak a nagy szárazság következtében nagyon kis termést adtak, viszont olajtartalmuk aránylag annál nagyobb, így tehát ha a jelenlegi megállapított árak megmaradnának, abból az olajgyárak húznának jogosulatlan hasznot. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban külön is. kifogásolnom kell azt, hogy a földmívelésügyi tárca költségvetésében éppen az olajosmag vak termelésének támogatására a folyó évi költségvetésben felvett 7,106.000 pengőt csökkentették az új költségvetésben 600.000 pengőre, holott — miként a tapasztalaitok mutatják — erre a támogatásra éppen most lenne igen nagy szükség. Midőn a múlt év elején elrendelték az olajos és egyéb ipari növények kötelező termelését, felmerült ezzel s'zemben az az ellenvetés, hogy ugyanakkora területen tengeritermelés és sertéshízlalás útján több zsírt lehetné produkálni, mint amennyi olajat lehet előállítani olajosnövények termelése által. Erre az volt a válasz, hogy nem zsírra van szükség, hanem olajra ipari és hadászati célból. Most újabban azt halljuk nagyon illetékesek részéről, hogy a termelt növényi olajban feleslegünk van ós hogy evvel pótoljuk a zsírhiányt. Ha ez így áll. úgy ez pillanatnyilag nagyon örvendetes szersmind azt is bizonyítja, hogy nincg szükség annyi olajra, mint amennyit termelni akartunk és így akkora olajosnövényterületre sem, amekkora ma rendeletileg meg van szabva. Kétségtelen, hogy országos viszonylatban, de különösen a dunántúli viszonyok között egy hold tengeri sokkal többet hoz, mint bármilyen olajosnövény és főképpen összehasonlíthatatlanul kevesebbe kerül annak termelése. Teljesei) téves az a feifogas, amelyet egyesek vitatnak még a közellátásügyi 'minisztériumban is, hogy egy hold földről több olaj nyerhető, mint amennyi zsír a tengerin keresztül a serié? hizlalás útján. Amellett ugyani«, hogy a tengeri termelése sokkal re.ntábiíisabb, áll az is. hogy a tengeri a sertéshízlaláson ke..»„„jv.MHujcgu. luzi azoK, aikik ílyien álláspontot foglalnak ei teljesen elfelejtik. Ha tehát nincs sízükség többé ipari és hadicélra olyan mennyiségű olajra, mint eredetileg számítva volt, akkor redukálni kell a kötelező termeli területet vagy legalábbis csak azokra f> vidékekre korlátozmi, ahol azok valóban iól beváltak. Egyáltalában az volna, a kívánatos, ha az eddigi tapasztalatok alapján megállapítanák, hogy mely vidékek alkalmasak az olajos, rostos és» egyéb ipari növények termelésére és csak ott lenne az kötelezővé téve. ahol azok valóban jól beváltak, ahol pedig ezek sikeresen rem termelhetők, ott. egészben vagy legalábbis részben ki kellene kapcsolni peek termelést. Kétségtelen, hogy ez a mezőgazdasági termelés
