Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-90
74 Az országgyűlés felsőházának 90, ülése liárd összeg lehetővé fogjai tenni, hogy az ebből t kihasítandó körülbelül 200 millió pengővel a j mezőgazdasági oktatást, kutatást rendezzék, i Ugyanilyen intézkedéseket tartok szükségesnek | a.műszaki oktatás és kutatás területén*is a már : több év óta esedékessé váló új iparfejlesztési törvényünk! keretében. Nézeteim szerint önnek n törvényinek szellemét hasonlóképp kell kialakí tani, mint a mezőgazdasági törvényét. E tör vény megalkotásánál szintén gondoskodni kel- j lene arról, hogv nyolc-tíz év amtt legalább is egymilliárd pengőt bocsássanak végrehajtására. A törvény megalkotása azonban nem várathat ' magára éveikig, elfogadva azt az érvet, hogy a | mai^ háborús viszonyok között hosszú időre kiható törvényalkotásit kezdeményezni mem lehet, i Az elmaradottság pótlását és jóvátételét azon- I rial uieg lehet kezdeni, »mihelyt tudjuk, hogy | az elmaradót tsá?? megvan. Ahogy a mezőgazda sági elmaradottság szükségessé telte a mezőgaz- j daságfejlesztési törvény megalkotását és ebben ! nem volt gátló körülmé-ny a mai világháború, j éppúgy nem lehet gátló körülmény az új ipar- | fejlesztési törvénynek is hasonló szellemben, ha- j sonló anyagi alátámasztással való megalkotásánál. Ugyanis bármennyire 'korszerűsítettmek is látszik: iparunk a / háborúd követelmények tekin- ! tétében, annak túlzott igénybevétele fogytán a ; meglevő állag erősen leromlik és így egész rö- j v : d időn belül iparunk i« olynn helyzetbe ke- j rülhet, hogy a békeerazdá'lkodásra való átté- j résre, békében a külföldi verseny felvételére ! képtelen lesz,, ezt nem tudja s'a.iát erejcből m oldani és ezzel sokkal súlyosabb állami beav kozás válik szükségessé, mint most, a háborús j évek alatt. Mindezekkel a lehetőségekkel számolva, már most le kell rakni az alapokat, már most el kell j végezni az ezekkel kapcsolatos feltáró, kutató, tervező' és oktató munkákat, mert esek hosszabb, i sok területen évekig tartó előkészítést igényel- i neík. T. Felsőház! Nézzük ezek után, ho»™ a mű- l szaki erőkkel, elsősorban a mérnökséggel ho- j gyan gazdálkodunk, anarak munkaterülete ho- I gyan alakul, a valóban nagy nehézséggel szerzett műszaki tudás hogyan érvényesül úery az ; állami, mint a magángazdaságban. Inkább az állami gazdasággal óhajtok foglalkozni ez a lka- \ lom'íi ntettel a költségvetésre, Őszintén yiltan mieg kell mondanom hogy az állami i közületi éleiben a maigviar mérnök tudását nem értékelik megfelelően, felkészültségét nem használják ki racionalistán és ennek természetes folyományaként niérnöikei'nlket sem becsülik meg itthon úgy, mint ahogy az jogosan elvárható : volna. Vegyük elsősorban a/; állami igazgatást és { vizsgáljuk, hogy annak felépítésében mályen | módom érvényesül a műszaki tudás és önnek i következtében a mérnök. Tekintsünk el a mi- j uiszteri tárcák viselőinek szakképzettségétől s ' nézaülk elsősorban ia« államtitkári kart. Tudó- i másorn szerint 28 államtitkár van, akik között ! egyetlenegy mérnök sincs. Államtitkári címet j kapott a MÁV elnöke. Kérdem, ennyire nélkü- ; lözhető-o az állami életben a műszaki tudás, r a : viszonyok közt, bogy ejryet] '.aki ál- : liamtitkárra sincs szükség, aimíilkor az ipar, a kére- a, a mezőgazdaság igen széles tea létén a műsizakd munkál; bömieigo jelentkezik amikor e felsőbb fokon is műszaki elbírá- : last ken Va#y kérdem, hogy a 6500 állami és közű- | leti mérnökből, *agy a 13.000-6« mérnöki lét1943. évi december hó 15-én, szerdán. számiból egyetlenegy sem alkalmas erre a pozícióra.? Általános elvként szokták hangoztatni, hogy az államtitkári állások betöltésénél is a miniszteré In v. hasonlóan elsősorfbani a rátermettséget, az általános tudást és a jó judiciumot kell alapulvenni, a szaktudás követelménye csak másodsorban jelen.tkezhetik. Ha el is fogadom ennek a megállapításnak helyességét, a műszaki tudás .tekintetében! bizonyos korrekciókkal vagyok kénytelen élni. Köztudomású, hogy a műszaki; elgondolások nagyon. , könnyen születnek, a műszaki problémákat, a< műszaki teendőket nagy out könnyen fel lehet vetni, azonban azok realizálása, a kivitelezésig ló előkészítése hosszé időt igényel. Már most egy minisztériumban a munka, folytonosságát a változó miniszterek mellett általában a» államtitkárok szokták inikább képviselni. Az új minisztereknek megvannak az elgondolásaik, amelyek közt műszak;i elgondolások is vannak. Ezeket az elgondolásokat a miniszter realizálni akarja, megbeszéli államtitkáralva], osztályvezetőivel, ha az államtitkár nem műszaki képzettségű, rendesem ellenvetés nélkül tudomásul veszi a miniszteri elgondolásokat és sürgősen intézkedik, hogy az osztályok azokab részleteikben is dolgozzák ki. A kidolgozás sokszor egy-két évet vesz igénybe, a tervek elké; szülnek, közben miniszterváltozás van és az új miniszter új elgondolásokat hoz. A keserves munkával kidolgozott tervek bekerülnek az irattárba és ezzel néhány év erős munkája értéktelenné válik. Műszaki államtitkár nélkül a műszaki elgondolásoknak, a kidolgozott terveknek nincs ovarii megfelelő képviselőjük, aki a miniszterrel szembeni a már meglévő munkákat és műszaki elgondolásokat kellő szakszerűséggel képviselni tudná. A műszaki államtitkár az évek során kidolgozott műszaki programúinak "stalbhl képviselője, és mert műszaki programmot máról-holnapra készíteni és részleteiben kidolgozni nemi lehet és az egyszer alapos megfontoltsággal elhatározott és megtervezett munkákat 1 végre is kell hajtani, ha a rendszeres fejlődést biztosítani akarjuk, akkor műszakilag stabil karra van szükség. Ezért kívánja a mérnökség a műszaki államatitkárok alkalmazását. Hasonlóképpen igen elszomorító műszaki szempontból az osztályfőnökök nagy csoportjának alakulása is. A költségvetésből úgy látom, hogy 67 osztályfőnök van; ebiből műszaki képzettségű hat, kettő" az iparügynél, három a földmívelésügynél és egy a kereskedelemügynél. Nincs ëteyet'en műszaki osztályfőnöke sem a pénzügyminisztériumnak, ahová az üzemek egész sora tartozik, — icaz, hogy nézetem szerint elsősoriban az iparügyi tárcához kellene tnrtozniok — ahová az egész állami földmérés van beosztva, nincs a belügyminisztériumiban, ahová az egészi városi és közületi mérnöki kar ügyeinek legfelsőbb intézései tartozik, nines a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, ahová az egész műszaki oktatás gondozása tartozik, de a vallás- és közoktatásügyi miniszterin miban még referensi minőségben sincs >«iz oktatással foglalkozó osztáiyiban egyetlen műszaki képzettségű tisztviselő sem. A kereskedelemügyi minisztériumban» ahol «eni a miniszter, sem laz álltamtitkár nem műszaki képzettségű, egyetlen műszaki képzettségű osztály főnök van, akkor, amikor a legnagyobb iszakj intézmények tartoznak alája. De nézzük ezek után a külső igazgatás te-
