Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-90
Az országgyűlés felsőházának 90. ülése rületét, anoQieíyii'ek mûszjaiki szempontból elhanyagolt volta közismerten nagyobb. Bár van aa államnak több, országos jelLegű műszaki szerve, így az államépítészeti hivatalok, az iparfelügyelőségek, a- kultúr- és 1 folyammérnöki hivatail ok, az áílaimi földmérési hivatalok é)s így tovább, működési körük azonban, sajnos, nem egységeg elgondolás szerint szervcztetett meg, az állami igazgatásba nincs megfelelően be építve és így) az állam széles rétegénieik műszaki kívánialiinait nem képes kielégíteni. De nem tudja ezeket a kívánalmakat kielégíteni az önkormányzati szerveknek, a városoknak és vármegyéknek mérnöki kara sem, jelenlegi hatáskörével, szeméjyzeti létszámával és státusviszomyaival. Ugy tudom, 89 városnak van mérnöki hivatala, ezek közül pillanatnyilag hat nem működik, mert nincs mérnöke, 41-ben pedig csak egy mérnök van minden kisegítő személyzet nélkül. Budapest székesfővárostól eltekintve, ahol talán most a műszafki aJpolgármesterség létesítésével a műszaki ügyek egységes irányítása és központi felülvizsgálata leihietsiégessé fog válni, a vidéki városokban minősítési törvényünk elavultsága folytán a mérnöknek nincs biztosítva az a hatáskör, amelyet tudásai és felkészültsége megkíván. A mérnöki hivatalok vezetői alárendeltségük, egyszerű beosztásuk és legtöbb helyen ai kiadmányozási jog hiánya folytán abba a súlyos helyzetbe kerültek, hogy az ügyosztályok vezetői egymástól függetlenül »a létrehozandó alkotások egész sorának elkészítésére sürgős utasításokat adnak a mérnöki hivataloknak, mint szakhivataloknak, a nélkül, hogy ezek nz utasítások műszalki szempontból összhangban volnának és tervszerűség volna megállapítható a kiadott munkák között viszont a mérnöki hivatalok vezetői éppen alárendeltségük folytán ezt az összhangbahozatalt egyál taliában nem képesek megteremteni. A műszaki ügykörök nem műszaki vezetők közötti szétosz. tásának még az a nagy hátránya is megvan, hogy a vezetők állandó változásai folytán az új ötletek és kívánalmak egész sora terheli a mérnöki hivatalokat a nélkül, hogy a kidovgo zott tervek a megvalósulási stádiumába kerülnének. Ezzel szemben, ha mindezek az ügyek, amely ékben a műszaki aktus dominál, a mű szaki osztály vezetőjének kézéibe kerülnének, ő a tennivalókat a megvalósulás lehetőségének sorrendjében tudná csoportosítani, miáltal a hivatal munkaerejét racionálisan ki Lehetne használni. T. Felsőházi A meglévő mőszaki szervek munkakörének helyes megállapításai egy új műszaki igazgatás teljes kiépítése, esetleg a járási mérnököknek éa hites mérnöki intézményeknek felállítása ma már olyan kívánalom, amely elől, nézetem szerint, semmi körülmények között sem lehet kitérni. Természetesen csak abban az esetben fog ez az új igazgatás is jól működni és céljának megfelelni, ha megfelelő hatáskörrel és megfelelő segédsze mélyzettel fogják ellátni. Mert kérdem: hogyan lehessen az államépítészeti hivatalok mérnöki munkáját racionálisan ellátni, amikoir 313 mérnökre 54 műszaki tiszt és 125 kezelési tisztviselő esik, vagy amikor 89 vá' mérnöki hivatalból 41nek a mérnöke minden műszaki segédszemélyzet nélkül dolgozik? Sokkal kevesebb mérnökkel sokkal eredményesebb munkát lehetne elvégezni, lia a mérnököknek megfelelő hatáskört biztosítanánk ê< m 1943. évi december hó 15-én, szerdán, 75 ifelelő segédszemélyzettel látnánk el őket. De az is kívánalom, hogy a mérnököt tudásának és felkészültségének megfelelően értékeljók ! mind az állami, mind a közületi státus teriile| tén is. Sajnos, ami a státuskérdest illeti, a mérnökség a jogászsággaí] szemben igen sok heI lyen még mindig el van nyomva, még mindig | másodrendű szerepet kap, bár a műszaki képI zettség megszerzéséért sokkal nagyobb mun; kát kell befektetnie. Nem akarok jogász; mórnökhareot provokálni ; csak az igazságnak j megfelelő juttatást és annak a munkatöbbletj nek figylembevételét kérem a státusok kiala! kításánál, amelyet a mérnöknek már tainulmáI nyalnál fogva is végeznie kell és ez iegyen | akár az előléptetés, akár a műszaki pótdíj foir! májában, mert ezt a többletet a diploma megi szerzésénél fektette be. Ha ma a Felsőház bár! melyik tagja el méltóztatik menni a Mücgyeí temre és annak előadótermeit megnézi, annak ; rajztermiéibe betekint és elmegy utána a jogi ; karra, ahova jelenleg Budapesten 2400-an vanj nak beiratkozva és megnézi, hogy egy előadó ; teremben hányan vannak, akkor az egyetemi ; évpik alatt folyó munkáról egészen biztos ké; pet méltóztatik nyerni. Az idő rövidsége nem engedj meg, hogy az I I államháztartás minden műszaki státusában rámutassak azokra a körülményekre, amelyek miatt a mérnökség szenved, esak egypár esetet j óhajtóik kidomborítani, hogy azokkal a viszszá-hágókra mutathassak rá. Az államépítészeti hivatal 313 mérnökéből az V. fizeifési osztályban kellene lennie hatnak. Ehelyett státusai lásb an 4 van. A VI. I fizetési osztálybam számszerűen 31-nek keli lene lennie, ehelyett 25 van. Teljesen hasonló, ; sőt még sokkal ro&szlabb a helyzet a Máv-nál, | a Máv.és a positia, műszaki karában, ahol még : aa a sereimé is megvan a mérnökségnek, ! hogy az utóbbi öt év alatt számos osztály ve' zetö helyén, ahol régebben műszaki képzetti ségű ember volt, ma is jogi képzettségű van. ' Például régebben a Máv. 7 főosztályából csak : az A. osztály, a jogi osztály volt jo^ászvozeí tés a 1 alt, az- összes többi mérnök v itali I működött. Jelenleg az a helyzet, hogy A., B., ; C. és F. osztály vezetője jogász és csak a D., j E. és G. osztályé mérnök Hasonlóképpen az üzléiítigazg>ntÓ8ágok élén régebben majdnem i kivétel nélkül mérnök állott. Ma 8 üzletigazí gatóság közül háromnaik az élén jogász vam. A. pénzügyminisztériumban "az állami fel| mérési hivatal 360 főnyi mérnökstátusában az V. fizetési osztályban az állások száma 7 helyett 5, a VI. ban 36 helyett 32 és így tovább, netmi is szólva arról, hogy számos üzem megkívánna egy üzemi státust megfelelő műszaki osztályt, amely teljesen h : áuyzik. f A közellátásügyi minisztériurniban felálli ! i új státusnál külön műszaki sitátus neim Jé| vén, a minősítési törvény értelmében a mérI nököket a fogalmazási státusba 'kellett beosztani, azért, hogy a köv I var még Tneam rendelkező j» elé a niérnöfeseg u<> kerüljön nöki < diplomájával, j mert hiszen a mérnök diploma jávai jogosított j arra, hogy végleges tisztviselővé váljék. A mérnökök egy részét a fogalmazási státus : helyett a közellátási státusba tették, «ihol j nemi egyöiietenii diplomával rendelkezők is ' vannak. Ezzel kapcsolatban csak azt kérdem 10*
