Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-90

Âz országgyűlés felsőházának 90. ülése szafelé sült el ez a jó szándéka, mert ahelyett, hogy megkaptuk volna a beígért és feljegyzett igénylést, annak talán egyhuszad, meg egyhar­miiiioad részét sema kaptuk meg. Egyes dolgo­kat, péidául cipőt alig kaptunk: 60 pár helyett hat párat vagy négy párat adtak. En, mint öreg katona, azt a nézetet vallottam, hogy ha egy katonától megköveteltem vaiaimit, akkor nekem először meg kei lett magamnak is neki mutatni, hogy azt így és így kell csinálni. A lábbelivel is így van. Tessék megmutatni a t. Ház tagjainak, a miniszter uraknak is, hogyan kell mezítláb járni ilyenkor a szántáéban, hó­, hogyan kell az erdőben járni, fát irtani stb. Ha ezt megmutatják, utánuk .fogja csi­nálni mindenki. (Derültség.) Egészségügyi szempontból, siajnos. azt kell konstatámom, hogy a tüdővész, a tbc. bizony súlyosan terjed. Ennek okai részben a rossz la­kásviszonyok, amelyeken azonban segíteni le­li bne, nemcsak Oiicsa.-akeióval, hanem van a paii'asztnaJî pénze, engedjék meg, hogy rossz háza helyett egy új/at építhessen, egészségeset, nagy ablakokkal, padiós szobával. Ennek a'zon ban a lehetőségét tisztára elveszik, mert nein utalnák ki sem téglát, sem cserepet, sonn szöget, nem kap semmit sem. Azt a pénzt fektesse be a parasztember új épületbe, így annak aiz egyes kisembernek a pénze megmenekül és konzervá­lódik abban az új épületben, eltekintve attól, hogy a falu egészségi áilllaipota is rohamosan ja­vulni fog. Nem fektetnek elég súlyt a hatóságok •arra, hogy egy új építkezésnél, ha a' legprimití­vebb eszközökkel is, tegyék azt a lakást előírás­szerűen és kötelességszerűen egészségessé, egé­szen egyszerűen az alapok szigetelésével, úgy­hogy még vályogfallaknál is szigetelve legyen az alap. Erre egy szigorú előírás kellene. A pa­dozatot pedig'legalább egy lépcsőfokkal emeljék ki m talaj fölé és a tetőnek olyan osurgást áldja­nak, hogy ne a fal tövébe folyj'éjk a víz. Ez az a három szempont, .emelly — azt lehet mondani —• nem kerül semmibe 99m és amivel óriási sikert érhetnek el a tbc. leküzdése tején. Felhozom a vaskérdést is. (Halljuk!) Buda pesten emeletes »luxusbérpalotáik épülnek a vá­ros közepén. Erre van vas, de a gazdaságban nem kapunk annyi vasat, hogy lovainkat meg­patkoljuk, (Ügy van! Ügy van! a középen) hogy patkósarkat veressünk, hogy keréksínt kapjunk, hogy kapát, ásót, kaszát kapjnnlk, miért ninc*?n via», ez lehetetlen állapot. Lehetetlen állapot az is. hogy a nagy gazdaságok vasszükségletüket a. községi vaselosztó bizottságtól szerezzék be. Hiszen a falu népe csak bizonyos időkben fu­varoz és használja kocsiját, uovát, míg a nagy gazdasági üzemben állíandóan, folyton kopik a felszerelés és ennek pótlásáról mindig gondos­kodni kell. Tehát egy bizonyos tartalékot is Ikell nekik otthon raktáron tartani, hogy ha elszakad egy keréksín, azt azonnal pótolni tudják. (Ügy van!) Panasz tárgyává teszem azt is, hogy a had­sereg által igénybevett ló, kocsi, szerszám igen alacsony árakon van felbecsülve es kifizetve, viszont pedig az, akinek elvették toocaiját, szer­számát, kénytelen azt valahogyan pótolni Le­gális úton pótolni nem tudja, mert nincs bór, nincs vas, tehát kénytelen feketén pótolni. Lehn itt akármilyen törvényes rendeletet hozni, ember kényszerűségből kénytelen lesz továbbra is így eljárni, ha a kormány nem változtat ezen az állapoton. A nagyobb gazdaságokban meglehetősen FELSŐHÁZI NAPLÓ IV. 1948. évi december hó 15-én, szerdán. 65 súlyos helyzet állt elő az által, hogy például egy gazdaságban, ahoi kilenc ember hadbavo­nuit, kiment a frontra «s ebből a kilencből hat elvesssett és eltűnt, — valószínűleg örökre — ezeknek a családtagjai természetesen a lakásu­kat ma is elfoglalják és a gazdaság ennek fo!j> tán nem tudja fenntartani a megfelelő cse'éd létszámot, mert; nincs szive ezektől a, családok­tól a lakást megvonni, viszont másképpen nein tudja a pó.tlást lakáshoz juttatni. A houvédség­tufck kellene megfelelő munkaerőt odavezényel nie ezeknek a lakásoknak pótlására, hogy ezek­nek a hadtavonult és elveszett embereknek a családijai nyugodtan megtarthassák lakásukat, viszont çedig a gazdaságok munkaszükséglete is biztosítva legyen. Állandó munkásokról be­szélek, akiket nélkülözni nem lehet Felhozom itt a rokkantak felü.vizsgálatá­nak esetét. Akárhányszor hallottami azt a pa­naszt, hogy olyan emiberek rokkantságát, akik legalább is 50%-ig rokkantak, 49%-ban, 48v'o-ban állapították meg, a 75%-os rokkant rokkantságát 73%-ba,n alapították meg és így további Kérdem» a kormányt, adlak-e utasítást ezeknek a felülvizsgáló bizottságoknak, hogy így járjanak el, mert ha. igen, ez a legszégyen­letesebib eljárás volna azokkal szemben, akik vérüket, egészségüket áldozták a hazáért. (UOy van! Úgy vun! a középen.) Kérem, hogy efl ben a tekintetben lenne szíves a miniszter elnök úr intézkedni, hogy ez az> ügv tisztáz­ta ssék. A leventeügy bien is néhány megjegyzésem volna. Nagyon helyes dolog, hogy a fiatal gyerekeket egy kicsit beegzerciroztalják. egy kis fegyelemre tanítják, de bizony sok tekin­tetben túllőnek a célon. Amikor ilyen levente­oktatások és leventegyakorlatok vannak, a legnagyobb munkaidőben egy egész napra meg­áll a munka. (Ügy van! a középen.) Most tes­sék k számítani, hogy az egész országban hány helyen ál meg & munka, s micsoda óriási erő­és időpoosékolás ez? (Ügy van! Ügy van! a kö­zépen.) Ezt ki sem lehet fejezni számokban. Egy esetben előfotrdult, hogy a vidéki le­venték bejöttek a faluba egészségügyi vizsgá­latra és ez alkalommal nagy dorbézolást csap­tak, órási kiabálás, trágár dolgok kiabálása folyt ott. Én a megyénél is, itt Budapesten is felszólaltam az illető parancsnokságnál és kér­tem azit, hogy ,a leventéknek kocsmába való járását tiltsák meg. Erre a leventeparancs­nokságtól itt Budapesten aat a választ kaptam, hogy a pénzügyminiszter úr tiltakozott ez ellen, mert ezáltal az italmérés kárt szenved (Derültség éú mozgás.) és ezt nem» tudja nélkü­lözne a t. kormány. Ilyenekre bazírozni és ilyenekkel akarni egyensúlyozni a költség­vetést, bizony egy kicsit siralmas dolog. Azoknak az ilyen leventiekorban lévő fia­talembereknek dolgában is akarok szólna akik egy külföldi alakulatba iratkoztak be. (Hahl­juk! HaUjuk!) A napokban nálunk a jegyzői irodában voltam; megjelent o'tt egy meglehe­tősen züllött kinézésű gyerek azzal a kéréssel, hogy a jegyző írja alá neki aat a nyilatkozatot, hogy ő belép abba az alakulatba. Ehhez az atyának is, mint gyámnak beleegyezését kell aidn ; a, akinek aláírását viszont a jegyző hite­lesiti. Abban a két ívben —magyarul és a má­sik nyelven is ki vannak ezek nyomtatva — az áll, hogy ő lemond a magyar állampolgársá­gáról. Én ak'kor ennek a fiúnak ezt mondot­tam: »Nem szí-gye^ed magadl Egészséges 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom