Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-90
* 66 Az országgyűlés felsőházának 90. ülése gyermek vagy, ha katona akai'sz lenni, lépj be a honvédséghez. Itt van a haza. Nemi szegyeled itt hagyni a hazát!« Csak a vállát vonogatta; Azt kérdeztem tőle: »Ki mondotta neked, hogy oda menj? A nyilasok?« Azt mondja, iigeni a nyilasok. Hát 'köszönöm szépen azt a hazaárulást, amit ezek az urak végeznek: színmagyar embereket exportálni! (Felkiáltások: Haltaiban!) Amikor egykéről van szó és arról, hogy nincs elég gyermeik, hogy kevés a magyar, akkor még ebből a kevésből is elengedni embereket, nem szabad. És nézzük a neveket Csupa magyar név. Szabó Péter, Magyar Rudolf, Dóra Péter, Nagy Béla, Dóra Andrást Tiszta színmagyar emberek. Csodálkozom, hogy ezt megengedik. Kérdeztem, hogy hol táboroznak? Pécs mellett, Szentlászló nevű községiben* volt a válasz. Ott volt a népmozgalmi nyilvántartóinak « hivatalos kirendeltsége. Azt hiszem, hogy ezt valahogyan mégis meg kell akadályozni. Szólok, a revíziós gondolaírói, amelyről 20 éven keresztül mindig annyit beszéltünk és hallottunk. Sajnos, nem terjedt ki a moztgiaiom vezetőinek a figyelme arra, hogyha egyszer visszakerül az elfizakadt vidék, olyan hivatalnokokat képezzenek kii, akik annak ai népnek nyelvén is tudnak beszélni. Pedig nagyon egyszerű lett volnai muraközi nyelvre megtaníttatni egy pár jegyzőt, bírót és ezeket az embereket, amikor rákerült a sor, beültetni a hivatalokba, mert egészen más az érintkezés formája* akikor, ha a jegyző közvetlenül tud érintkezni a falu népével, amely bizony egy kicsit idegenkodéssel fogadta a visszatért magyar hatóságokat, amelyekkel toliraáos útján kell hivatalos ügyeit elintéznie. "* t A szomszéd népekkel a háború kitörése előtt szépen javult a sfcomszédi viszonyúink. A háború kitörésével aizonban sajnos, újabb feszült helyzet állott elő. Ennek a helyzetnek teljes elrontását az újvidéki eset eredményezte. Ha egy vasúti baktert yagy egy mozdonyvezetőt fegyelmi eljárás' alá vonnak azért, mert pár méterrel túlhalad a< tilos jelzőn, vagy mert az álmatlanság eredményeképpen 38 órai szolgálati idő után .a sötétben elnéz valamit, kérdem, hogy ebben az esetben ez miért nem történt megl Pedig meg kellett volttá történnie, már csak a kedélyek megnyugtatására is. Ehelyett azonban ezt az urat kitüntették, előléptették; és tudtommal »ma is a, legmagasabb állást foglinlja el a honvédelimií minisztériumiban Összehasonlítom ezt az esetet a régi idővel, Benedek tábornagy königgTätzi esetével. Az olasz harcterem igen jól állt az ő poziciójai és. a háború megnyerése minden sikerrel kecsegtető volt. Viszont az északi harctéren Königgratznél fi csatia elvesztése Albrecht főherceg parancsnoksága alatt biztosra volt vehető. Miután Albrecht főherceget, mint m királyi és császári háznak a tagját és főparancsnokot ímeg akarták kímélni a kudarctól, Benedeket annak! ellenére, hiogy tiltakozott ellene, hogy nemi tudja a helyzetet, nem ismeri a csapatokat s az wéen helyzetet kilátásfalaninak tartja, mégis fölvezényelték az északi harctérre. Benedek tábornagy uralkodója: s az uralkodóház becsületének megóvása és fi kudarcnak a<z elkerülése végett vállalta ezt a keserű feladatot, < i ) is vesztette a háborút s rázúdult a fegyelmi, —mindenféle kellemetlenségével és (megaláztatásával — de Benedek ezt mind uralkodója és az uralkodóház iTánt érzett tisztelete és hűsége által indíttatva viselte el. 1943. évi december hó 15-én, szerdán. És mit látunk az újvidéki esetnél? f Ez az eset 'felfelé a legrosszabb hatással volt, két szomszéd nép között tátongó szakadókot teremtett és az országnak mérhetetlen kárt okozott. S azt a® embert, aki <aa esetért felelős volt, ügyéi hőstettneb feltüntetve, kitüntetésre, ^előléptetésre ajánlották felettesei és ezen eljárásukkal olyan színben tüntették feli az esetet, mintha azt legfelsőbb helyen helyeselték volnia*. Mindig azt halljuk, hogy a felelősség! Az én felelősségemre! st'b. Kérdezem, ki felelős azért, hogy a harctérre vitték honvédeinket anélkül, hogy rendes felszerelésük lett volna, hogy rendes kiképzésben részesültek volna ebben a háborúiban, amely egészen Különleges méreteiket öltött s egészen más fegyverekkel folyik, mint a muH világháború?' Ki fe'lelősi azért, hogy a filccsizmákat nemi osztották ki és elfagyott annyi embernek a lába éa talán nyomorék marad örökre. Ezeknek az uraknak neveit szeretnénk tudni és szeretnénk tudni, hogy felelősségre lettekre vonva, mert ismétlem, ha egy vasúti baktert felelősségre lehet vonni egy szemafor beállításának elmulasztása miatt, akkor azt hiszem, hogy itt is felelősséggel tartoznak ezek és felelősségre is kell vonni azokat az em bereiset (Ügy vom!), atkik hibásak Kifogásolom azt is, hogy a frontra legtöbbnyire tartalékos tiszteket vittek ki, míg dehaza nagyon sok aktív katonatisztet látunk, a legtöbbet pedig Budapesten. Nem tudom, hogy miért, de mind autatáskával rohangásznak körül az utcákon. Én aktív katona voltam, de aktatáskám ma sincs, nem tudom, hogy mit visznek benne, de azt hiszem, hogy talán jobb lett volna, ha a fronton lettek volna aktatáska nélkül. (Mozgás és derü'tség.) A legénységgel való bánásmód tekintetében csaic hivatkozom a jelenlévő József főherceg őfenségére, aikt katonái imádtak, szerettek, mert tudott a katonáival bánni. (ËU'nk éljenzés és taps a> Felsőház minden oïda'an.) Én is öreg huszár vagyok és mondhatom, nogy amikor nagy urak voltau a® ezredben, akkor volt jó dolga a legénységnek, akkor volt megbecsülve, együtt éltünk-hailtunk azzal a legénységgel és megtettünk érte mindent. (Taps.) De má sok esetben azt látjuk, hogy tisztelet á kivételnek, nem bánnak jól a legénységgel: gorombád, nem értenek hozzá és ennek meg i« van a kihatásaMost a termelésre és a takarmányhiányra is rá kell mutatnom. A hadsereg rengeteg szénát, szalmát öWaerekvirált és konstatálnom kell, hogy annak nagyrésze préselt állapotban, lefedetlenül ázott a hóban, esőben és nagyrésze tönkrement. Amikor azután a széna megromr lott, azt mondták a gazdáknak, meg lehet venni. Hát köszönjük szépen ezt a ránktukmá/lást, de nem kérünk belőle. És tiltakozunk az ellen, hogy újból összeharácsoljanak megint egy csomó takarmánymennyiséget és ezt is elpusztítsák, amikor a rossz takarmány termés melllett nem is tudjuk, hogy mivel fogjuk tavaszig átte'lelietni az állatokai. (Farkasfalvi Farkas Géza: Még nem is préseltek!) Az olajnövények tekintetében rá kell mutatnom arra, hogy azoknak hozama annyira ítő. hogy például a szójababból noldiamlkénti csak egy mázsái termett, ajnii ra ^K a termelési költségeket sem hozza fbe. Eltekintve «ttól, hogy olajat sem lehet préselni albból, ami nemi terem. Viszont ahol nagy *ertéstenyés2?té»ek vannak és neon
