Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-90
Az országgyűlés felsőházának 90. ülése 1943. évi december hó 15-én, szerdán, báró Perényi Zsigmond, báró Radvánszky Albert én "Wekerle Sándor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1944. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Baranyai Lipót, «gr. Somssich Antal, Inczédy-Joksmann Nándor, gr. Jankovich-Eésán József, Vér Tibor, Enyedy Andor, Nagy Antal, Jókay-Ihász Miklós, Wünscher Frigyes, Ravasz László, br. Schell József, Bay Bertalan. — A lécközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. -— Az ülés jegyzi könyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannai: Kállay Miklós, báró Bánffy Dániel, vitéz Csatay Lajos, vitéz Lukács Béla, Zsindely Ferenc, (A» ülés kezdődik délelőtt 10 óra À perckor.) (Aa elnöki széket báró Perényi Zsigmond foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére! Agorasztó Tivadar, a felszólalók jegyzésére Pedig vitéz Görgey László jegyző urakat kérem fel. Jelentem a t Felsőháznak, hogy beadta jelentését a külügyi, valamint kereskedelemügyi és közlekedési bizottság »az egyes kül állam okkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről«, a pénzügyi és külügyi bizottság »az cgyemesadók tekintetében a 'kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten 1942. évi október •hó 5 napján kelt magyar-svájci egyezmény becikkelyezéséről« és végül aa igazságügyi és külügyi bizottság »a családjogi határozatok és holtnaknyilyánítások kölcsönös elismerése tárgyában Berlinben, az 1942. évi október hó 2. napján aláírt magyarnémet egyezmény becikkelyezéséről« szóló törvényjavaslat tárgyában. . Ezek a bizottsági jelentősek 'kinyomatlak és szétosztattak, napirendre tűziésük iránt később fogóik intézkedni. Napirend szerint következik! az 1944. évi L Állami költségvetésről szóló törvényjava slat /általános tárgyalásának folytatása. Szólásra következik Baranyai Lipót o nagyol tósága. . Baranyai Lipót: Nagyméltóságú Elnök Ür! T. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Amikor s&ólásra jelentkeztem, nem magával a büdzsével szándékozom foglalkozni, hanem azt a gazdaságpolitikát választom felszólalásom; tár gyául, amely ezt a büdzsét és a benne tükrö zödő helyzetet létrehozta. Ehhez kérem a t. Felsőház szíves türelmét és figyelmét. (Hall juk! Halljuk!) Gazdasági helyzetünk mai keresztmetszetét két dolog jellemzi: az egyik a bankjegyforgalom igen jelentős emelkedése, a másik a drágulás nagyarányú fokozódása. Elismerem, hoo^y mind a két jelenség olyan kísérő tünete a háborúnak, amelyet teljesen elkerülni nem lehet, nálunk «izomban a drágulás és ami ezzel egyértelmű, a pénz vásárlóerejének csökkenése régen túllépte azt a határt, amelyet én a magam részéről elkerülhetetlennek elismerhetek 1 . A jegyforgaJom és vele együtt a drágulás az el' múlt öt esztendő folyamán megállás nélkül, egyre magasajbb w fokra emelkedett és attól tartok, hogy a jövőben ie fokról-fokra emelkedni fog. Én ennek a- folyamatnak nem az okait akarom feltárni, hanem, a következményeit szeretném széváteami. Tény, hogy aa a? gazdaságpolitika, amelyet öt esztendeje folytatunk, a termelés minden ágában és társadalmi életünk minden rétegében a hanyatlásnak valóban egyre aggasztóbb képét mutatja. Ebből a "képből, minthogy az egészet felszólalásomba beilleszteni nem tudom, két témakört emelnék ki. Elsősorban! a tőke késével, különösen az ipari tőkével és annak szociális vonatkozásával, másodsoribian ped'ig a közénosztály helyzetével-szeretnék: foglalkozni. (Hdljuh!) Ki fogom mutatni, hogy gazdaság politikánk mind a két téren ^ olyan helyzetet idézett elő, amely a maga hátrányaiit nemcsak ai jelenben, hanem a jövőben is sokáig éreztetni fogjiai.
