Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-89
M # AM orMág&tjülés felföhdzdiyik 89. ülés» •melyek beoltották és megvédték ezt az orsz'áf ot minden szélsőséges mozgalommal szemben, ii ha egyik igen t. barátom hálával emlékelett meg a miniszterelnök úr őnagyméltóságának arról a gesztusáról, hogy mindjárt hivatala elfoglalásakor kijelentette, hogy a parlamentarizmus elvi alapján áll, talán törvényhozó szokásunkkal ellentétben nekem tovább kell mennem. A legelső magyar férfira gondolok, «ki kezdettől fogva.az alkotmányosság szilárd álláspontján állott és ha másért nem érdemelné meg a nemzet örök háláját, ezért az egyért is megérdemli. (Ügy van! Úau van!) Voltam bátor jelezni, nem fogom kerülni a kényes kérdéseket. Jövök is velük. A zsidókérdésben, sajnos, majdnem mindnyájan egy bizonyos terror alatt álltunk a közelmúltban, mert hiszen a zsidóbérenc kifejezés nagyon bőven hullott mindenkire, aki ezt a kérdést megpróbálta sine ira et studio tárgyalni Talán felesleges hangsúlyoznom, hogy bár se zsidó bérencnek. se zsidó barátnak nem érzem magamat, mégis engedtessék mec hocrv ebhez a kérdéshez egypár kritikai refleksziót fűzzek. Túlvagyunk ebben a kérdésben is a Sturm és Prang korszakán. Aki azt nem ves?i észre, annak nines történelmi Judiciums. Bár az antiszemita hullám elözönlötte egész Európát, sőt az egész világot, mégis étben a pillanatban. a magyarság jelenlegi nehéz 1 helyzetében ecrv bizonyos fokú pihenő pontra kell. hooy nu«son abból az egyszerű okból, amelvet mindnyájan <r* To rrn< i k | li r nT«nTiVT)qri % tanultunk és tpdrmk: hu a haza veszélyben van, az erők epvesítésének politikája az egyetlen abszolnt szükségesség. Nekem pedig van erkölcsi bátorságom art n Dáni. bogv ha akad olyan zsidó macrvar. a\H erkölcsi, értelmi tnlajdonsáo-ainál fncm-a a mafcyarság ügyébe bekapcsolható, dőresésr, knnvvnyelműség mellőznjjNem le*>et elírenorali^ini ezt a kérdést. Szánjon lelkébe mindenki és mondja meg. nem voít-e. nincs-e egy-két olyan zsidó ismerőse, aki ütty erkölcsi, mint más szempontból kifogás alá nem eshetik. r Amikor ezt hangsúlyozom. fó] r o no értessem. A' zsidóság tényleg prrv aszociáli 0 f Éppen ezért hancsúIvozom. hoírv p ytnMécá«*gal való úgy mennviségí. mint minő^/'^i túltolítettsé«Tink elérte a^t n határt amelyen túl a nemzet veszéhrn nélkül azt olti'irni iipm l^hot. 'tttfiV van! — FeWrft'ifto 7 ?: Túl vny> n hntt*-n»t) T)e V^r^am, hcv*v evvek a ringván nphtj, taíríólifikai kérdésnek a megoldását minrHg a be 1 úton' ke^s^ük-e v*r*v ker< vaüen »esn kellftne-c e'e^inte+hon egv bizonyos retro «pektíV mTállapft.ásf tépni, aláhiírvt»' azt, arait az ftlőbh voltam Mtor külön.is han/?íiúf!yozni, hogy ebbpn a nehéz pillanatban "míVnr Széchenyi s^^aivni rrécr &>, p^a<ryilko<'0'knak i« 1 mesr ke 1 ! bocsátani v p m VOHPTP-O e^ycs vrm+tl^á*óWbW< ecv-Vni ynna^o^aoVhfin' nis eddiokövetett iránytól tfttérnl. KV*onn voltam, frontkflfons', fifviitt harc^U-^ér7o+'+ vplem nem eí'v rsidó. Amikor « fn!dbirtokinve°*p + ot rárirv-altuk. volt erkölc<!i bátor^áe-om kiáll«p,l fl'zzal, hoary ^f^rn gavallérom és n^m okoc azokkal a zsidókkal szemben, akik Terüket ^nlla+^^k a hazáért vagy ha szerencséink volt is. do kétFO^pTpinfjl hfai'psen viwlkedfeV — eery bizonyos kf méletí «zomprvntot szembeíVt^tni. A munk^áborokról is «y^lnom keli. Féb*k. mtinrcm félek, hoßv ez a kérdó* még naivon snl-«7<v « nem vetkőzi aréna ^zőnyecére fog kerülni. Kom bi vatkoTMn Ht humanitárius szempontokra, bár ezt is lehetne, csak kérdezem: nintes-e nálunk is 1948. évi december hó 14-én, kedden. sokkal antiszemitább állam, amely arra a racionális álláspontra helyezkedik, hogy a zsidó szakéírtelmet, a zsidó tudást kihasználom, ha bizalmi megbízást nem is adok neki. De hogy ón azt a mérnököt árkot ásni küldjem; ezt néni tudom összeegyeztetni, ismétlem, nemcsak humanitásommal» hanem az én egészséges t meggyőződésemmel, amely minden irracionális! • megoldással szemben tiltakozik. (Helyeslés.) T. Felsőház! Mi itt nem estünk nagy túl zásokba. Ha végignézünk Európán, megállapíthatjuk. — és ez a jobboldaliaknak szemrehányása is velünk szemben — hogv mi a zsidósággal nem mentünk addig, mint. bizony, ha körülnézünk, o- körülöttünk lévő legtöbb &< lam. És ha beszélünk négyszemközt okos uoagyár zsidókkal, mindnyájan hálatelten állapít ják meg azt, mindnyájan hálát adnak az Ür Istenüknek azért, hogy ebben az országban 1 voltak és maradtak. Felhívom 'azonban ezt a zsidóságot arra, hogy ha arra kerül majd sor. hogy az 6 közismert nemzetközi befolyásukat latbavessék, vájjon ott lesznek-e és el fogják-e mondani azt, ami kötelességük és ezt az országot meg fogják-e védelmezni vagy sem. (ŰíW van! — Zaj.) Megígérem és kijelentem, hogy revízió alá veszem ezt az állásfoglalá«H>mat, amelyet itt most bátor voltam kifejteni. De ha nem igy lesz, meg vagyok arról győződve, hogy igenis lesznek, elvárjuk tőlük, hogy legyenek olyanok", akiknek, ha alkalom adódik rá, mellettünk szót emelnek. Persze a nemzetközi helyzet folytán nagy kérdés — lesz-e alkalom erre. Mélyen t. Felsőház! Tekintettel az idő olőreha.l'ado'tt voltán*!, eingedjékmiegnlekem..annál is inkább, miort m eMHteto szóló uraik, különösen Somogyi tagtársam, részletesebben igen alaposian és ieren találóan kitért egy velünk swrnbrn hangoztiatott nemzetközt vádra*, a fei7dqlirmns vádjáííii, noary ezzefl csak egészén röviden foglalkozzam. SrVnroeyii t. tagtársam * ezt, a.) kérdést almosán elin'íózte. sőt azt merném mondani ? kivégezte. Nekem ehhez tlalán legyen szabad még a következőkeit hozzáfűznöm 0 is megemlítette, de nem győzzük eléggé hangsúlyozni. boo"y ez°k a vádak nem m ohioktiv nemzetközi fórumok részéről iöirnok fclóp'k. E • -i^eWí • prcwgnindjn-trükkök voliinlr szombpo, Pmelv^k^ a mi ÚT'S menp.,roT»"iilf TIPÍT" »ónk további rryen ?iét célozzák 8Tn*!y köríilrniény " , írv ,rr, ' , «ráni om v^^-o is alkalma« arra), hogy az állítást, me p/vőit ' efti i t«cV.f.m ff^adom. er»v ezerévor., fcíMd^s foiT-olT^n minden országban va-onak biV.onv'osi •adottcó^c'ic, öíRielyeket — h« ^o-^ai^ilTnnir^t HPTH pik'^runlk cpiir«' l n* — márél-bo1ri. , 'prn rn*z változtatni r-<>m leb«! 'NT^lnnk leqrfel-'Vhh s>,6^ vA V T'CF*<n •'rVnttkv'70 ^éflrv-$két ?BJaln?Rrt!b3Weií''' , *óÍ \p}irj- c/rt TM me^^l'^Ti^batom^ ho<ry a főnenriesNég fr.intromó ré«zének — ismérvei mint jor"' aíát küb"n praxischrrból az ő gondj^ika't é« vaonronî h p lv7,etüket — n""yon soVczor To<r<tölibK7nr' splvrvs. nelbéz apvagi gondiaik vnr.ni"k. A szaporodó ewlád és a neme zw POTVHM föld ÖTÖÍV prolblémáiai, atmely taw latira rtVvrri iilko^á «eikn ál m^evlm. ahitomatíknsnn meír fo^ja oldani ezeket a kérdéseVot, Pőt hv'* 12 id^. nem is í>lv?in' naeryon pokáirö f>v7"T;nT* ! nemzet learfőbb óhaiia az les«, befl-v fováW> iií* apróződjanaik el b1zonyo<i birfiotk-kiaitetrór^ákL HSszlen ezek nemzeUrá' nyitó, neanzetnevelő hatásia olyan óriási, hogy
