Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-96
298 Az országgyűlés felsőházának 96. ülése logy én a 2. §-t nem fogadom el. csak más hianyába.n járulok hozzá a mélyen t. barátom, Boér Elek felsőházi tag úr által szövegezett új szakaszhoz. Valójában tulajdoniképpen azt szerettem' volna, ha az egész 2. §-t kihagyjuk a törvényjavaslatból. (Éjensés és iaps.) Elnök: Báró Prónay György őexcellenciája kíván szólni. Báró Prónay György: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Ama felszólalások után, amelyek e szakaszhoz részint az előadó úr őméltósága, részint pedig Balogh Jenő Őexcellenciája részéről hangzottak el, a szakszerűség szempontjából természetesen nem szólok hozzá ehhez a kérdéshez, mert önhittség lenne, ha e két nagytekintélyű személyiség ntán akarnék a javaslattal a szakszerűség szempontjából foglalkozni. Engem az az előadás és az a felszólalás, amelyek itt elhangzottak, minden tekin* étben meggyőztek arról, hogy az előadó úrnak és az előttem szólt Balogh Jenő őexcellenciájának van igaza, hogy az a módosítás, amelyet az együttes bizottság javasolt, mindlen tekintetben indokolt és helyénvaló. Ezért az eredeti szövegezéssel szemben ezt a módosítást elfogadom. De egy másik körülményre szeretném felhívni a mélyen t. Felsőház figyelmét. Méltóztattak hallani, hogy egy 2. $4 akart beiktatni a felsőház együttes bizottsága és ezt a szakaszt a felsőház plénumában anmak a miniszterelnöki nyilatkozatnak alapján, amelyet itt az igazságügjfminiszter úr őexcellenciája felolvasott, elejtette. Elejtette annál az oknál fogva is, hogy ez a törvényjavas'at — »menynyiben mi azt a módosítást illetőleg új szakaszt elfogadnánk —, nem kerülne kellő időben tető alá. Erre a kérdésre szeretném felhívni a mélyen t. Felsőház figyelmét és egyben arra szeretnék rámutatni, hogy a két kérdés között nagyon nagy különbség van. Az első kérdésben — elismerem — van egy politikum, amelynek az elintézése hosszabb időt vehetne igénybe és tényleg ez alatt az elintézés alatt, amely talán egy-két hetet venne igénybe, a 42-es bizottság nem működhetne. Az eredeti szöveggel szemben az imént javasolt módosításban azonban nincs politikum, ebben tulajdonképpen o«ak technikum van: visszakerül a képviselőházhoz, a képviselőház letárgyalja és egy ülésen el lehet intézni a kérdést: a 42-os bizottság tehát megkezdheti a működését akkor, amikor arra szükség van. Meg vagyok győződve arról, hogy a 42-es bizottságot nem akarják január 1-ére öszszehívni; legfeljebb egy hetet fog tehát késni a működése. Ebből semmiféle hátrány vagy kár a kormányzásra nem háramlik. Azért szólaltam fel és azért hangsúlyoztam ezt, hogya különbséget a fel?<őhóz együttes bizottsága által javasolt 2. $. és e között a szakasz között hangsúlyozzam és aláhúzzam. Ezeket voltam bátor elmondani. Elnök: Több felszólaló nem jelentkezett, tehát a vitát bezárom. Az ipazságügyminiszter úr őexcellenciája kíván szólani. Radocsay László lgazságugymiinisz.ter: Mélyen t. Felsőház! Kegyes elnézést kérek azért, hogy kénytelen vagyok néhány percre igénybe venni a mélyen *. Felsőház szíves figyelmét annak ellenére, hogy az idő nagyon előrehaladott. (Halljuk! HaUJukl) Teszem ezt már csajt annál a nagy tiszteletnél lógva is. 1943. évi december hó 22-én, szerdán. . amellyel a szafcaezboz hozzászólt Balogh Jenő őexcellenciája iránt viseltetem és azért is» mert meg vagyok győződve róla, hogy legalább azt sikerül a mélyen t. Felsőházzal akceptáltatnom, hogy a kormányt ennek a szakasznak ebbe a javaslatba való beillesztésénél abszolúte nem vezette semmiféle olyan szándék, hogy ezzel megnehezítse a gazdasági életet és különösen távolá'lt a kormánytól az a szándék, hogy ne alkotmányosan iktasson be egy olyan szakaszt, amely a jövedéki büntetőjog körébe tartozik. Mólyen t Felsőház! őexcellenciája és az ! előadó úr őméltósága is rámutatott arra. hogy az 1931 .XXVI. te 3. $-a felhatalmazást adott a minisztériumnak arra, hogy a 2. §. alapján kibocsátott rende'eteiben kihágásokat statuálhasson és ezeknek büntetését kéthavi elzárásban — tehát elzárásban! — állapíthassa meg. Méltóztatott rámutatni arra, hogy ez a szakasz viszont kéthavi fogházról beszél. Mé'tóztassék megengedni, hogy ezt kissé megvilágítsam. Ennek a két rendelkezésnek abszolúte semmi összefüggése sincs egymással, csupán az az egy, hogy mind a kettő az 1931:XXVL tc.-ben megadott, de két különböző felhatalmazáson alapszik. Az 1931.-XXVI. te. első része tudvalevően a magánjog és a közigazgatási jog körébe tartozó kérdések szabályozására ad felhatalmazást a kormánynak a 2. §-ban és az ezt követő 3. §-ban, — miután a 2. $-ban megadta neki azt a felhatalmazást, hogy magánjogi és közigazgatási kérdésekben törvényt pótló rendeleteket adhasson ki — okszerűen, logikailag megadta neki a büntető szankciónak is azt a mérvét, amely egyébként csak törvényiben volna megadható, mivel a kihágási büntető örvényköuyv értelmében két hónapig terjedő elzárás-büntetést csak törvényben, minisztériumi és miniszteri rendeletben azonban csak 15 napi elzárást lehet megállapítani. Ezért keMett tehát a 3. $-ban felhatalmazást adni arra, hogy két hónapig terjedhető elzárá c sal büntetendő kihágásokat statuálhat a minisztérium rendeletben. Ez az 1, 2. és 3. $. alkotja a törvény első részét, s utána következik a második rész. a 4. és 5. §., amely egészen más materiát tárgyal. A 4. §. tudvalevően az államháztartás egyensúlyának helyreállítása céljából ad különböző felhatalmazásokat a minisztériumnak, egyebek között azt a felhatalmazást is. hoery emelhesse a közszolgáltatások mérvét vagy űi közszolgáltatásokat is állapíthasson meg rendeletben. Logikailag az következett volna, hogy az ezt a 4. §-t követő 5. $-ban — kongruensen az előző részben a magánjogi és közigazgatási kérdésekre nézve adott felhatalmazással — adassék felhatalmazás a minisztériumnak arra is. hogy az ezen pénzügyi kérdések körében kibocsátandó rendeleteket ugyanesak olyan szankcióval láthassa el. amelynek súlya a szabad^ágvpszté« tartalmát illetően azonos legyen a közigazgatási tekintetben hozott szabálvozással. Ez azonban elmaradt. Ennek elmaradása éveken keresztül azért nem okozott különösebb nehézségeket, mert csak az utóhti évekbpn kotlett rendeleti úton — főleg a mostani idők gyors temnója miatt — részint a közszolgáltatásokat felemelni, részint pedig új közszolgáltatás nemeket behozni. Mió+n ar.onban ez az áll.aoot bekövetkezett, azóta állandóan érH a n^ügvminiszter űr és a kormány a jövedéki kihágást szankció hiányát.
