Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-96
Áz orszáRZUÜlés felsőházának 96, ülése 1943. évi december hó 22-én, szerdán. forgalmi viszonyaink rendezéséről« szóló törvényjavaslatot általánoságban a részletes tár gyaiás alpjául elfogadni, igen vagy nem.? 1 (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Klé'rcmi ia jegyző urat, hogy ia szokásos uiódon először a törvényjavaslat! címét s azutáni szakaszaim aki sortszámát / {felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (felo vassá a törvényjavaslat címét és 1—4. í-a-tna/c sorszá' mát). Elnök: A felsőház a törvényjavaslat címét és 1—4. $-ait elíogadjaw Ekként a törvényjavaslat, rélszleteiben is letárgyalta tván, kérdem a t. Felsőnázat, eliogaajare azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezei b-n, igeu, vagy nem? (Igeul) Ha igen, kimondom a határozatot, lio^ felsőháza törvényjava&iatot a képviselőiiaz szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerűit következik a köaigazga tási bizutitsag jelentése alapján »a tanyai igazgatás rendezéséről« szóió törvónyjavas-iat taxgyaiása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság je lemtését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (felo vassá a bizoaság je.cwiéséi.) Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz hozzaszomiî (S. Bálint György szó dara jelentkezik.) S. Bálint György felsőházi tag urat illeti a szó. S. Bálint György: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőházi A tanyai közigazga tásról szóló törvényjavaslat több, mint két évtizedes kérelme és óhajtása a magyar fca nyai lakosoknak, a magyar parasztságnak. A háborúeiőtti Időben a nagy tanyaviiág, amely mér akkor is körülbeiül 7—8 millió katasztrális« holdon gazdálkodott, végtelen elhagyatottságban élt. A háborúelőtti idők ben ezt az elhagyatottságot az okozta, hogy a magyar Alföld általában ellenzéki politikát folytatott és ellenzéki polirtikáján keresztül az akkori kormányzat nem figyelt föl a sokszáz ezer tanyai lakosra, nen sietett a magyar parasztság segítségébe. Ez volt az oka, hogy abban az időben a magyar állam, amikor gaz dag volt, miégsem szervezte meg, nem segí tette meg a magyar parasztságot kinn a ta nyavilágban úgy, mint tehette volna. A há ború sodra után, amikor a világháborúnak vége lett, akkori érdekképviseleti törvényünk révén a kamarák vették kezükbe a magyar parasztság, a tanyaiaké parasztok sorsának irányítását. A. Diinflr-Tiszaközi \ dasági Kaimara igazgatósába., válasz ós áronok igazgatója, dr. Gesztelyi-Nagy László kezdeményezte a niagyaí alföldi tanyavilág bejárását, össz<\gy ültöt te a magyar paraszl ság sok sérelim'tH, kívánságát, atpelyeknek teljesít ősével fel loi v-t építeni egy új magyar meizőgazdasagot, magyar jövőt. Ez A karaván elindult, két-három esztendő alatt bejárta az egész magyar Alföldet és Összegyűjtötte a magyar parasztság sérelmét. kívánságait és a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elnöksége kértst terjesztett fel az akkori belügymini&zterhez, ennek következtében az akkori belügyminiszter úr elindította azt a nagy ankétet, amely 1927-ben a delegációs teremben jött össze. Megjelentek ott a magyar Alföld tanyavilágának és városainak vezető egyéniségei, a törvényhatóságok első tisztviselői s megtárgyalták mindazt, ami a tanyavilággal kapcsolatos és a hároméves tauyalátogatáyok és kutatások szülték azt a meggyőződést, hogy a magyar tanyarendszert, a magyar tanyákat be kell kötni a közgazdasági elet vérkeringésébe és bele kell építeni a magyar jövő megalapozásába. Ezen az ankéten lefolytatott tárgyalások eredménye az, hogy ma itt tárgyaljuk a tanyai igazgatásról ny.óló törvéuyjavas.atot, amelyet a jelenlegi belügyminiszter úr voit szíves beterjeszteni. Ezért én neki a magyar parasztság nevében hálás kószöi.etet mondok. Ezt a javaslatot régen vártuk, mert ez a magyar parasztság jobb sorsát lesz hivatva elősegíteni. Legyen szabad azonban megemlítenem, hogy ennek a törvényjavaslatnak tárgyalására a mai napon ad hoc került sor, Lem volt időnk rá előkészülni ég különösen az a sok kiváló tudású magyar mezőgazdasági és» közgazdasági szakember felsőházi tagtársunk, akik ehhez az igeü értékes törvényjavaslathoz hozzászóni óhajtottak volna, ma nincsenek itt, távol vannak Budapesttől és nem is tudják, hogy ezt a törvényjava-latot tárgyaljuk. így méltóztassalak megbocsátani, ha szerénységemet feljegyeztettem, hogy ehhez az igen fontos törvényjavaslathoz néhány szóval hozzászóljak. Mi lyen t. Felsőház! A magyar tanyai lakosok élütet ismerci kell, ezt az életet azonban azok a falukutatók, akik írásaikban nagyou hirdették a tanyák elmaradottságát, nem jól ismerték. Az elmúlt idők nehézsége és — mint jeleztem — a régi kormányok nemtörődömsége rehezítette metg a magyar Alföld tanyavilágának, helyzetét és most, amikor ezen a törvényjavaslaton ktresztül óhajtjuk a magyar parasztságot, a magyar tanyai lakosokat bekapcsolni a magyar közigazgatásba c's a magyar gazdasági életbe, akkor meg kell említenem, h r gy kint a magyar Alföld tanyavilágában több mint 800000-900 000 ilyen dolgos magyar paraszt él. Ezek központjuktól, községüktől, városuktól távol, sokszor 30—50 kilométer távolságban élik le életüket pl. Kecskemét, C ongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Kiskunfélegyháza határaiban és talán Szatmár megyében is. De Kiskunfélegyháza, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Makó tanyavilágában, ahol ez a 800.000'-900.000 főnyi dobozó magyar * paraszt él és lakik (vitéz Kovách Antal: Polgár, nem paraszt!) Én nem szégyellem, hogy kisgazdaember vagyok 68 hogy sokan parasztnak tartanak. (Egy hang: Brávó! — vitéz Kovách Ajital: Ha van aranyműves, akkor legyen földmíves is!) Ezt a megkülönböztetést ón nem tartom indokoltnak. Mindnyájan dolgos magyar pn.rasztok vagyunk és ismétlem, én ezt nem szé-. gyellem. (vitéz Keresztes-Fischcr Ferenc belügyminiszter: Igaz« van!) Elnök: Csendé«! kérek! (HaMuM Haljuk!) S. Bálint György: Ezek a távolabb élő magyar parasztok, akik mint jeleztem már az előbb, 6—8 kilométeren túl, esetleg 40—50 kilométer távolságban laknak. körülbelül másfél milliós lélekszámot énnek el, míg *
