Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-96

288 Az országgyűlés felsőházának 96. ülése 1943. évi december hó 22-én, szerdán. városhoz közelebb, 6—8 kilométeres körzeten belül lakók szama körülbelül két millió. Ez utóbbiak közigazgatásai a városban is el lehet intézni, ezekkel tehát a javaslat sem foglalkozik olyan behatóan, mint a távoiabb lakókkal. Általában azt mondhatom, hogy eze, a vidékeken az Altölu összes tanyaiakéinak 50%-a állandóan kint lakik a tanyán és csak fomtosabb ügyeintik elintézésére m«gy a városba. Ezért azt mo-ndják róluk hogy kétlaki életet éln€k, mert egyrészüsnek a városban is van lakása, ahol az öreg szülőket és a gyermekeket gondoztatják és neveltetik, míg a dolgos magyar gazda kint lakik a tanyán. Érdekes ezeknek a tanyai polgároknak az élete. Ha megfigyeljük őket, flzt látjuk, hogy egész héten dolgoznak vasárnap reggel pedig hosszú kocsikaravánok mennek be a városba, bevi=zJk az élelmet az öreg szülők és a gyernnekek részére, résztvesznek az istentiszteleten és délután újból útnak indulnak a hosszú kocsikaravánolk az ot'tihom felé. hogy a hétfő reggeli munkaidőre már ott legyenek. Rendkívül küzdelmes életet élnek ezek a dolgos magyar parasztok. Ehhez a küzködéshez hozzájárul az utak járhatatlansága és igen sokszor az időjárás is, de a közigazgatás hiánya is megnehezíti az életüket Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a törvényjavaslat indokolásában és magában a javaslatiban is az áll hogy az érvényben levő községi törvény értelmében minden területnek valamely községhez keli tartoznia. A törvényjavaslat 3. §-a ezt mondja (olvassa): »A törvényhatósági jogú és a megyei városok, úgyszintén a nagy- és kisközségek az 1. § értelntóbeini alkofbaaidó szabályrendeletben meg» tilhatják, hogy a váro3 (község) belterületétől meglha<tározot|t távolságom, túl, meghatározott terjedelmet el nem érő mezőgazdasági birteklesUm állandó jellegű épület emeltessék.« A javaslatának ezt a pontját én végtelenül aggodalmaitkeitenek tartom, már csak azért is, n:ert elhiszem hogy a belügyminiszter úr a legnagyobb belátással és a legjobb akarattal vette be a javallatba ezt a szakaszt. De mit értünk ezen! Ha a polgármester vagy a törvényhatóság vezetője egy új szabályrendelettel elrendeli, hegy ezen a bizonyos területen belül pedig nem lehet tanyát építeni, akkor ezek kénytelenek lesznek bemenni a községbe és a községből ke»l gazdasági életüket foiytatniok. De elrendelheti azt is, hogy csak 200—4i00 katasztrális holdnál nagyobb területen lehet épületeket emeini. Kzt végtelenül sérelmesnek tartami. Ha figyelemmel kísérjük a helyzetet, azt látjuk, hogy kinn a tanyavilágban, igen nehéz volna az állandó felügyelet és a vezetés intézése a községből. Ahol egészséges a biirtokuiegosziás — mint például Csongrád, Csanád, Szatmár és Békés vármegye területén, — ott nincs baj, de ahol a birtokok el vannak aprózódva, ahol 1—-2—5—10 hoidas tanyásbirtokok vannak, ott végtelenül nehezem megy a dolog. Ilyen helyeken nemt volna íkíváinWdOS, 'hogy {ilyen/ szigorúan kezeljük <a rendelkezést, hogy 6—8 kilométeren belül pedig tanyásbirtokot vagy tanyaépületet egyál tálában nem szabad emelni. Az én városom, Makó határában — amelynek a területe 46.000 katasztrális hold — 5—6 holdas birtokokon "máj. tanyák emelkednek. Mondhatom, hogy f

zen a vidéken vannak az országnak talán legsüjrübibea beépített tanya» birtokai. Egyszerű kisemberek nagy c-aláddal mentek ki a tanyára, ott gazuáikodnak az ő kis birtokukon és meg is tudnak belő.e élni. Sok felszóialt felsőházi tag úrtól hallom miauen évben, hogy nem lehet megélni 10 ho.d'tm aluli birtokból. Meg lehet élni belője, ha a birtokos ott él és nemcsak maga, hanem családja is intonziven dolgozik, ha ért hozzá és ha szereti a földjét. Ezért nagyon aggasztó az, hogy a javaslat, illetőleg az a szabályrendelet, amelyet majd annakidején a törvényhatóságok és a megyei városok első tisztviselői ki fognak adni, e tekintetben határt szab. Valószínűleg kimondják majd, hogy ezen a területen pedig nem szabad tanyás birtokot építeni, mert az az érdek, hogy közelebb kerüljenek a községhez. Mélyen t. Felsőház! Nem mindegy, hogy hol gazdálkodik az a magyar paraszt, kint a tanyán vagy a községben, nem mindegy, honnan indul el a termelés folytatására. Ki. birtokon, 15—20 katasztrális holdon is ott kell, hogy legyen a tulajdonos, a gazda, az ő szeme, tudása, hozzáértése és földszeretete álLndóan keU, hogy irányítsa a termelés vezetését; kora reggeltől, 4 órá tói 'késő esiig, 9—10 óráig is ott van a gazda u magb kis gazdaságában és tudja, hogy családja és munkásai a többtermelésnek, a jövőnek a szolgálatában, dolgoznak. Községben gazdálkodni szerintem luxusgazdálkodás; a mai idők egyáltalán nem alkalmasak erre. Lehet érveket felhozni a tanyarendszerű gazdálkodás eseteire pro és kontra, de aki mindkét rendszerű gazdálkodást ismeri, az rögtön rájön, melyiknek révén lehet könnyebben, olcsóbban, többet és jobbat termelni: szerintem csakis a tanyareudszeiű gazdálkodással. Ezenkívül — ami a legfontosabb^ — az állattenyésztés például a sertéstenyésztés miaden lehetősége — takarmány, kgelő és trágya — a hozzáértő gazdának áll rendelkezésire s mindezt azonnal hasznosíthatja is. Vagy ott van a baromfitenyésztés: az országban tényé ztett baromfiaknak 80%-át kisbirtokon tenyésztik a kisgazdák. Hol lehet baromfit olyan tömegben és olyan olcsón tenyészteni, ha nem a tanyán! Mely községben lehet ina az udvaron 500—1000 darab baromfit — például libát, pulykát, gyöngytyúkot és a barciTififé'ék sokaságát — olcsón és gazdaságosan felnevelni! Csak a tanyán lehet! Ezt az.rt kell megemlítenem, mert a baromfitenyésztés immár állattenyésztésünkkel és gabonatermelésünkkel is versenyez. Hiszen a tegnapi napon a közellátásügyi miniszter úr említette, milyen fontos szerepet játszik a baromfihús is a közellátás, a közélelmezés lekin tétében. Ami a tanya előnyeit illeti, látjuk, hogy Budapest élelmezésére naponta ezer darab szarvasmarhára és ezenkívül rengeteg baromfira, sertésre, stib. van, szükség, ezeket pedig elsősorban a külső gazdaságokban, kint a tanyákon lehet tenyészteni. De nagy előnyei vannak a tanyának, légvédelmi szempontból is, hiszen a tanyák sokkal jobban meg vannak védve az ellenséges légitámadásoktól, mint más helyek.. Isten őrizzen bennünket, hogy megtapasztaljuk ezeket, t de máris látjuk, hogy a közönség nagy része, amelynek anyagi helyzete megengedi, a vidéken, falvak közelében, villákba húzódik, ott bérel lakásokat, hogy esetleges támadási esetén oda menjenek ki, mert tudják, hogy ott jobban meg vannak védve A tanyának ezek az elonyeâ