Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-96

Áz országgyűlés felsőházának 96. ülése 1943. évi december hó 22-én, szerdán, 285 nagy gondosságira! bíráltuk el, és természete«, hogy ha csak a. legkisebb mértekben, is téves volt az eredeti fizetési csoportba, illetőleg fokozatba való beov-ztás, akkor új besorozást végeztünk el. Előfordulhatlak ilyen tévedések, inert hiszen, hála Istennek, a keleti és erdélyi részek visszacsatoláía aikainiával *ok regi ma gyár ügyvedet vettünk át a magyar bírói karba és amikor ezek az ügyen egyszerre in­téződtek ei, egyikinél-másiknál egy kis tévedés előfordulhatott, de ezeket egyéni kérelemre mindig reparáltuk. Ami pedig azt a másik kérdést illeti, hogy tudniillik az ő ügyvédi működésüknek Ideje beszámítla^sék, ennek a lehetőséget megadja a nyugdíj törvény, egyben szabályozza is azt a maximumot, amelyen túl nem lehet beszámí­tani — ez tudvalevőleg 15 ev, — azonban ter­mészetesen ugy intézkedik, hagy ez csak kére; lemre saémát'nató be, ennélfogva, az iLetŐ bíró uraknak, akik azeőtt ügyvedek voltak, ezt, a beszámítást egyénileg kérniök kell. Ha kéré­sük bean van, akkor ez rövidesem elintézést nyer. Ami már most a tagosításoknak sürgős megvalósítását illeti a Székelyföldön, én na­gyon jól tudom, hogy ez mennyire jelentős kérdés, mennyire fontos kérdés, különösen ott a Széke. y földön, ahol igen apró parcellákból állanak a földek. iUeg vagyok győződve róla, hogy ha ezzel kapcsolatosan megoldjuk az úr­béri aranyosi tási ügyeket is, amelyeket külön elővenni a tagosításoktól függetlenül nem volna célszerű, már csak azért sem, mert hiszen ennek a tagosítást mielőbb úgyis követnie kellene, s mert sokkal gyakorlatibb is a ket­tőnek együit való lebonyolítása, mondom, meg vagyok győződve, hogy ha ezt meg tudjuk valósítani, ez a székelyeknek igen nagy gaa­daiP,ági előmyt és szociális' előnyöket is fog jelenteni. , __ , „, \ Egy dologról azonban, melyen t. Felsőház, ne méltóztassék megfeledkezni s ez az, hogy a tagosítások torjedtlmét é« tempóját ma nem az igazságügy min U<ztérium vagy az elvben ugyanígy érdekelt földmíye^sügyi vagy. pénz­ügyminiszter uraknak a jóindulata vagy kíván­sága szabja meg, hanem a lehetőségek. E'sősor­ban ilyen ok az, hogy bir'tokrendaző mérnökök­ben van hiányunk, amint ezt méltóztatik tudni. (Ügy van! a közéPen-) A most folyó évi tagosí­tások sem haladnak olyan tempóban, mint ahogyan azt az utolsó évek tapasztalatai szerint remélhettük volna. Ennek a mérnökhiány on vagy mondjuk, a mérnökök elégtelenség'n. kívül ma már az w az oka, — egészen furcsá­nak látszik, hogy ilyen csekélységeket említek *—. hogy sok helyen nem kapnak a mérnökök fuvart (Ü9y van!), pedig kell nekik fuvar nem­csak személyük fuvarozására, hanem a n^p­számosmunkásoknak, a kézimunkasokoak hely­színre szállítása és az eszközöknek a helyszínre szállítása végett is, sőt sok helyen már kózinap. számo^t sem kapnak elegendő számban. Mind­ezek hátráltatják a tagosításokat. Ennek elle­nére én természetesen, mihelyt sorát fogjuk ejthetni, igyekszem elővétetmi a székelyföldi tagosításokat is. Már most, ami az 1440. szarnu nendelet alap­ján megindított pereknek azt a részét illeti, amely azért van függőben, mert az alperes nem az ország területén, hanem olyan külföldön la­kik, ahola kézbesítésre, sajnos, nem tudunk kellő mgereneiát gyakorolni, ezt a kérdést kivizs­gáltuk, éspedig igen alaposan. Minden egyes konkrét ügyben, amelyben megállapítjuk azt, hogy diplomáciai úton szabályszerűen, kiment a kézbesítési megkeresés és letelt bizonyos bosszabb, idő, 4—5 vagy 6 hónap, akkor a per­rendtartásnak ama rendelkezése értelmében, amely azt teszi lehetővé, hogy ne csak az isme­retlen helyen tartózkodók részére, hanem a kül­földön tartózkodók részére L-, ha egyéb okból szükséges, ügygondnok rendelhető ki és hirdet­ményi idézés bocsátható ki, ez a rendelkezés alkalmaztatik. Ezt azonban általános rendelet­tel nem lehet szabályozni, mert ez bizonyca külállaraok szempontjából nem volna, nagyon kívánatos, egy kis konfliktust okozhatna, ame­lyet kerülni kell, hanem minden egye« eetet konkrété tartunk nyilván az igazságügyminisz­tériumban és amint megvan állapítva, az illető bíróságot értesítjük, hogy a kézbesítés iránti megkeresés ekkor és ekkor történt meg, azóta eltelt 4, 5 vagy 6 hónap — nem emlékszem, hogy végeredményben az értekezlet mennyi ideben állapodott meg, — szóval letelt az idő. tessék tehát a pert folyamatba tenni, ezen az alapon is merem remélni, hogy hamaro.-an el fog intéződni az a bizonyos 20%, amely eddig nem volt elintézhető. A tiltott határátlépések szigorú büntetését méltóztatott kívánni. Erre vonatkozóan méltóz­tatik tudni, elkészült a törvénytervezet és re­mélem, hogy a lőhető legrövidebb időn belül a törvényhozás elé fog kerülni. Mvly&n t. Felsőház! Ezekben igyekeztem a felszólalásokra röviden és pregnánsan vála­szolni, kérvén a kegyes elnézést azért, hogy a tárcám ügykörét érintő további kérdé-okrő,! itt most nem számolok be. Tisztelttel kérem, mél­tóztassék az állami köHsígve^sről szóló tör­vényjavaslat e! fogadásával lehetővé tenni, hogy az igazságügyi tárca körébe tartozó ható­ságok az 1944. évbtm is kifejthessék a maguk működé tét. (Élénk éljenzés és taps) Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék ,M következő fejezetek címét felolvasni. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa): XX. fejezet. Honvédelmi m)inisztériumi. XXI. fejezet. Posta, távirdia és távbeszélő. XXII. fejezet. Államvasutak. XXIII. fejezet. Vitéz Horthy István Állami Vas-, Acél, és Gépgyárak. XXIV. fejezet. Ércbányászat. XXV. fejezet. Kőszénbányás'zat. XXVI. fejezet. Állami erdőgazdasági bir tokok. XXVII. fejezet. Állami mezőgazdasági bir­tokok. XXVIII. fejezőt. Selyamtenyésztés. XXIX. fejezet. Postatakarékpénztár. XXX. fe.i« zpt. ÁUami üzemek nyugellátásai. Elnök: Szólásra senki nem jelentkezvén. a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az együtt tárgyalt 1. és 2. §-ok felett külön-külön fogunk határozni. Felteszem a kérdést méltóztatnak-e a törvényjavaslat 1. §-át elfogadni, igen vagy Dieml (Igen!) Ha igen, ilyen érteilemben mon­dom ki a határozatot. Méltóztatnak a 2. $-t elfogadni, igen vagy nein? (Igen!) Elfogadtatik. Kérem a jegyző urat, hogy a következő RZa­/,ok sorszámát felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (felolvassa a /ó>~ vényt-vadat 8—7. S-icAnak sorszámát)' E nök: A Felsóház a 3—7. S-okat elfogadja. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is 1 gyaltatott. Kérdem, méltóztatnakie a törvenyjava*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom