Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-96
274 Az országgyűlés felsőházának 96. ülése 1943. évi december hó 22-én, szerdán. örömmel állapítom meg, hogy amikor a ma szükségletei, a háborús idők gazdasági érdekei nagyon igény beveszik anyagi készségünket, a nagy nemzeti problémák hoinapi kérdései előtérben álianak. Amiótn a kultuszminiszti r úr posztján áll, a magyar közoktatásügy nemcsak megmaradt azon a fokon, amelyre eljutott, hanem számára a fejlődés lehetőségei ii nak. Ezt igazolja az a beterjesztett költség lés is, amelyet bizalommal elfogadok. (Élénk éljenzés.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi ininisz>ter úr kivan szólni. Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nagyméltóságú Elnök Úri Mélyen U Felsőházi (ÜÚMJUJ Halljuk!) A felhatalmazási törvényjavaslatnak most folyamatba,^ levő vitája során mind az általános, mind pedig a tárcámat érintő részletes vitában olyan értékes, termékenyítő felszólalások hangzottak el, hogy valóban nagv élvezet voma szumo.ura, ha ezekre a felszólalásokra részlétekbe menőit.g megadhatnám válaszomat. Ám, ha részlet.« választ kívánnék adni minden egyes felszólalásra, Bikkor nagyon hosszú id ig lennék kénytelen ;i mélyen t. Felsőház idejét igénybevenni és valószínűnek tartom, hogy akkor még a. karácsony szent estéjén sem tudnánk otthon lenni. (Derültség.) Méltóztassanak tehát megengedni, hogy erre való tekintettel lehetőleg rövidre fogjam mondaniva.oiim.at és csak egeszén nagy vonásokban lesryem m g a fölvetett konkrét kérdésekre reflexióimat. Mindenekelőtt legyen szabad hálás köszíi aieíemet nyilvánítani a felsőház igen t. szónokainak, akik — mondhatnám —• kivétel nélkül annyi szert tettel és megértessél foglalkoztak a, kultusztárca problémáival és fej v z!ék ki köszönetüket és elismerésükeit a megtelt intézkedésekért és szerény személyem iránt. Erről evak a legnagyobb hálavai tudok m ke70Í Ügy erzürn, hn<?v '. teljesítek, amikor Vásárhe'yi János. Ká lay Endre, Pröhle Károly Halasy-Nasy József, Ferenczy Gábor és vitéz B ró Is.van felsőházi tag ur_kiak különösképpen is köszönetemet fejezem ki. ök valamennyien nagyon melegen emlékeztek meg működésemről és szemébizfi mnRnak ad n !Z?s Ezekután rátérek az elhangzott fe'szóla^ lásokra. Vásárhelyi püspök úr, Ravasz őexcellenciája, Kapi őexcellenciája, bitóz Biró István felsőházi tag Úr, továbbá M:dvigy Ferenc, vitéz Mesikó Zoltán és Nyáry Béla felsőbázi ta? urak az általános vita során elmondott beszédükben az egyházi k kérdéseivel foglalkoztak. Vásárhelyi felsőházi tag úr megemlékezett az erdélyi felekezeti) békéről és a történelmi egyházak szer peről. Erre nézve csak annyit mondhatok, hogy mind madara, aind ped » a vezetésem alatt álló minisztérium, de azt hiszeim» az egéisz magyar 'közvélemény is teljesen tisztában van a felekezeti béke jelentőségével és az erdélyi történelmi magyair egyházak rendkívüli áldozatos szerepével, amelyet kü'önösen a román megszállás alatt betöltöttek. Éppen ezért rögtön a visszatérés után iparkodott a. kormányzat olyan anyagi támogatással sietni az egyházak intézményeinek fenntartására, amely — azt hiszem — majdnem példa né'kül áll. A felsőházi tag úrnak azt a kérését, hogy m egyházi és iskolai államsegélyt a jövőben globális Összegben utaljuk ki az egyházaiknak, sajnálatomra nem tudom teljesíteni, mert egyrészt eun k törvényes akadálya van, másrészt pedig ez, ellenkezntík az egész magyar iskolafenntartás rendszerével. Megnyugtathatom azonban a felsőházi tag urat, hogy az iskolaépületek újjáépítése állandó gondoskodásunk tárgya. Már nagyobb programmot is alítottam össze, amelynek számadatai szerint iskolahálózatunk teljes kiépítése circa 300 és egynéhány millió pengőbe kerülne, amire természetesén most a háború alait nem gondolhatunk, azonban a megvalósítás' előkészü eti munkálatait elvégezzük és remélhetőleg a háború szerencsés befejeztével erre is rákerül majd a sor. Ami ac iskolai szertárak kiegészítését illeti, amit a felsőházi tag úr szinten kíván, ez is foiyafJiatban van. Itt a hosszú idegen megszál ás alatti hiányok pótlásáról van szó, éppen ezért ezt egyszerre megvalósítani mem tudjuk, de állandó törekvésünk tárgya. Ravasz őexcellenciája szóvátette többek kötzött, nogy míg az állami atíájn ujabb pót.óihiU'it' bt-uozutUiti leven egy^e emuKtuucK, autLg az egyházi adók most is csak a régi atapaüOK LueguüiUiOziou szazaieümg szerepemen az úgynevezett egységes adokezelésben, ami tuiajdonKepp^n azt jelenti, iiogy tize* az egyházi auük a gyaitorm>ban rögzítve v^nnaK. v MOOUU ez így van, éppen azért ezeknek a nehez^geiuitiit az elhárítása iránt a szükséges íntczüeu-seket meg íogjuk tenni és az erre vonatkozó tárgyailá»oji.at a pénzügyminiszter úrimi igyekszünk maja i»2ioly tauii. Ugyancsak őexcellenciája szóvátette a hitfexeiíoz*;ii ai-ólener arany toiansugiu, UJ egyúttal a leiicesztíiii es a tartok érucL^ben a itn" m*íSzetoeui jáxanuósag me *eit emeit szót. hem elsőízben kerül ez a téma az országgyűlés niiuiüüct liaza előtt mag vitatásai«, — hogy aránytalanság van a nitieieiiezeti iskoutk adoternti között. Ez a prooiea.a JiLbez, suiyos probiema, amelynek megoluasa áilaiiüóan foglalkoztat bennünket es reméljük, hogy egyszer végre megtaláljuk a megoiüasna* az utjai. A terjaészebem jarandósagoü Kérdése t összefügg a gazdasági konjunktúra változásával. Tapasztalás mutatja, hogy abban az esetben, amikor a terményárak alacsonyad, az érdekelt alkalmazottak maguk szorgalmazzák a kézpénzzel való megváltást, do mihelyt o yan időket élünk, mint amilyenekben például most is benne vagyunk, — amikor mindenki inkább a természetbeni ellátást szeretné magának biztosítani, — akkor ezek a. törekvéseik természeteién megint változnak es az érdtkeltek a természetbeni szolgáltatást kívánják. Ezt a kérdést is alaposan meg kell fonto nunk, mielőtt valami elhatározó lépést tennénk. Ravasz őexcellenciája és KapL őexcellenciája hasonlóképpen szóváitették a hitoktatók nehéz anyagi helyzetét. Szabad letryen ezzel kapcsolatban mindenekelőtt kijelentenem, hogy a hitoktatás ellátása a mi felfogásunk szerint— ós azt hiszem, ebben az illető felszólalt felsőházi tasr urak is osztoznak — elsősorban az egyházaknak <a feladata. E rendkívül fontos feladat ellátásában azonban az egyházakat az állam a maga részéről a megadott lehetőségek keretein belül mindig támogatta és. támogatni
